#121
Akkor most egyszerre próbálom válaszommal kielégíteni a kérdezőket;)
Miért jelentene visszalépést a decentralizáció/hálózatosság?
A net alapvetően hálózatos felépítése visszalépés a telefonközpontokhoz, és a központilag sugárzott tartalmakhoz (tv/rádió), illetve a központilag gyűjtött/szállított levelekhez képest?
Nem, éppen ellenkezőleg.
A centralizált települési rendszerre a szűk keresztmetszetű központosított infrastruktúra és elosztási rendszer miatt van szükség.
És itt jön be az a technológia, ami cifunak is tetszeni fog.!!!;)
Ha sikerül kifejleszteni olyan eszközöket (közlekedési eszközöket), amelyek kis eneregia felhasználással képesek a légiszállításra, akkor ez megteremti a decentralizált infrastruktúra/elosztás alapját!
Ne csak légiautókra, hanem akát egész helyváltoztatásra képes otthonokra gondoljunk!!!
Az egyre nagyobb települések kialakítását az a statikus technológia tette szükségessé, ami csak így, városok formájában képes az embereknek a megfelelő ellátást biztosítani.
A városok viszont azt jelentik, hogy olyan emberek vannak összezárva akiknek semmi közük nincs egymáshoz/semmi kapcsolatuk nincs egymással. A belőlük kialakuló közösségek esetlegesek, melyet külső körülmények, emberek pillanatról pillanatra változtatnak.
Ez a politika, az egymáshoz csak esetlegesen kapcsolódó emberekből létrejövő csoportok hatékony befolyásolása. Azt meg hogy mi a háború, azt Clausewitz óta ismerjük ugye.
Egy stabilabb kapcsolatokra épülő hálózatot, nem lehetne a napi érdekek szerint manipulálni!
Hogy működne egy ilyen decentralizált társadalom, hogy hoznának létre nagy komplexitású eszközöket, ha egymástól távol vannak?
Erre pemga nagyrészt megadta a választ.
A távolság a tevékenység koordinációja szempontjából manapság az internetnek/mobilnak hála nem jelent akadályt.
Ha létrejön egy olyan eszköz, ami az elkülönült csoportokat egymással hasonló hatékonysággal de már fizikailag köti össze, akkor ennek a társadalomnak a kialakulása már csak idő (és talán kevésbé központi politikai/gazdasági döntés) kérdése.
A legkisebb autonóm közösségek nagyságát én a család nagyságánál (10-12 fő) húznám meg. Nagyobb méretű közösségek lehetnek az 50-500 fős elsődleges termelő közösségek (már ezek sincsenek közvetlen/állandó fizikai kapcsolatban), amik fölött nem biztos hogy szükséges további szerveződési szint!!!!
Biztonság: egy terroristának nem sok politikai haszna lenne az egyes lakóházak külön kölön történő megsemmisítéséből. Ami ezen a szinten csak egy sima bűncselekménnyé válik.
A mai településeken viszont minden terrorista célpont, a lakóházak, korházak, intézmények, iskolák, stb. Mert egyetlen támadásssal jelentős/a média figyelmére méltó hatást tudnak kiváltani. Ezek állandó jellegel mindíg szem előtt vannak, és nincs a világon annyi és olyan biztonsági erő, ami ezek sértetlenségét képes lenne szavatolni!!!!
Egy esetleges konferencia/gyűlést viszont aránylag hatékonyan lehetséges megoldani. Főleg ha nem városban tartják!
Ha ua munkával, max pár embert tud a terrorista elpusztítani, ráadásul nehezen tudja bebizonyítani, hogy ezt politikai célból tette, akkor szinte az értelmetlenségig nehézzé válhat a tevékenysége. Ez egyfajta passzív védettséget jelent.
Ráadásul ha az emberek egymástól elkülönült (de autonóm) módon élnek, akkor a külső tevékenységük a biztonsági szervezetek számára sokkal jobban követhető. Az hogy ki mit csinál a saját közösségén belül nem tartozna senkire, de hogy mikor ment át a szomszédba bombát elhelyezni, az sokkal könnyebben figyelemmmel kísérhető lenne.
#121