BiroAndras#66
"A tudománytkét fele kellene választani:
-megfigyeléseken, méréseken alapuló
-a mérések eredményéből messzemenő következtetéseket levonó (elméleti)
Namost a megfigyelős tudománynak vitathatatlan érdemei vannak.Nekem csak az elméleti részével van problemám."
A következtetések levonásával természetesen vigyázni kell, de ha jól csinálja az ember, akkor megbízható jóslatokhoz juthat. Általában be szoktak válni a jóslatok, de ugye hír csak a nagy tévedésekből szokott lenni.
"A tudomány kereste Istent. Nem találta az űrben, sem az atomok mélyén. Akkor nincs is Isten, mert ha eddig nem találtuk, ez után sem fogjuk."
Ez nem ilyen egyszerű. A vallási dogmák alapján volt egy elvárás, ha úgy tetszik elmélet Istenről. Értelem szerűen ez alapján indult a kutatás. Elvileg egyszerűnek kellett volna lennie, hiszen a Biblia alapján mindenhol Isten keze nyomát kéne látnunk. Tehát a kutatások sikertelensége az elképzelések feladásához vezetett. Az viszont már inkább filozófiai kérdés, hogy csak megváltoztatjuk az istenképünket, vagy mindenestől kidobjuk az egész vallást.
Filozófiai síkon a problémák abból adódnak, hogy nincs olyan definíció, amire egy logikus gondolatmenet építhető lenne. Ennek ellenére néhány lényeges tulajdonságot le lehet szűrni a sok definíció alapján, még ha ezek ellentmondásosak is. De ennek a kifejtése már nem ide tartozik.
"Az, hogy sokáig keresek valamit, és nem találom, az inkább azt bizonyítja, hogy rossz helyen keresem. Nem keresték minden helyen."
Attól függ, mit keresel. Ha biztosan tudod, hogy létezik, akkor természetesen igazad van. Ellenkező esetben viszont épp hogy az illető dolog nemlétezésére kezdessz gyanakodni. Ha az állításod minden esetre igaz lenne, akkor semmiről se jelenthetnénk ki, hogy nem létezik, hiszen képtelenség valamit mindenhol keresni.
"Abban reménykedik a tudomány, hogy majd a jövőben be tudják bizonyítani, hogy a világegyetem szingularitásból keletkezett, és az élet is csak spontán módon jött létre, majd evolúció útján fejlődött a mai bonyolult állapotába.
Ez szintén csak hit.
Igen, vannak részeredmények de sehogyan sem stimmelnek össze...
(lásd Einstein kései próbálkozását a gravitáció és a mágneses tér egységes leírásában. Még senkinek sem sikerült, pedig most számítási kapacitásban nincs hiány.)"
A gond ott van, hogy ezek az elméletek a hétköznapi világtól annyira különböző szabályokra épülnek, hogy az ember nagyon nehezen emészti meg. Már ahhoz egyetemi szintű matek kell, hogy az ember az alapfogalmakat megértse. Tulajdonképpen az a csoda, hogy egyáltalán valamilyen eredményt sikerült elérni. Egyébként van már jónak tűnő elmélet az egyesítésre, de még igazolni (vagy cáfolni) kell kísérletekkel.
"A tudósok abban biztosak, hogy a jövőben sikerül bebizonyítani a materialista világnézet igazát.Szerintem ha ez logikailag -matematikailag levezethető lenne, a bizonyítás már rég megtörtént volna"
Ezzel az állítással pontosan ugyanazt a hibát követted el, amit az előbb te róttál fel a tudománynak az istenkereséssel kapcsolatban. Azt mondod, hogy sokáig kerestük és nem találtuk, tehát nem létezik. A különbség csak az, hogy ez esetben minden jel arra mutat, hogy létezik az egyesítés.
"és nem jött volna közbe semmi "zavaró" tényező...
Mint például az entrópia jelensége.."
Mi a baj az entrópiával ???
"meg az Univerzum szinte végtelen bonyolultsága, mely mikro és makro méretekben egyaránt megnyilvánul."
A bonyolultság ezen a szinten nem játszik, mert az csak magasabb szinten jelenik meg. Az alapvető építőkövek szükségképpen egyszerűek (a tapasztalat szerint is).
"Ezt a redukcionista iskola egy mindent leíró képletben próbálja kifejezni.
Ha a kiindulás hibás, a végeredmény is hibás lesz..."
Ahhoz képest, hogy hibás, eléggé jól működik.
Szingularitás + ősrobbanás : Mint mondtam már többször, meg kell várni az egyesített elméletet, addíg nincs eszközünk a szingularitások leírására. Ha két egymásnak ellentmondó elmélet keverékével írunk le egy jelenséget, nem csoda ha értelmetlen eredményt kapunk. Egyrészt messze nem biztos, hogy egyáltalán végtelen mennyiségek jönnek be, másrészt a matematika elboldogul a végtelennel is, megfelelő körülmények közt (egy ügyesebb középiskolás sem ilyed meg egy kis végtelentől).
"A tudomány szerint az nem tudományos válasz, hogy: CSAK, VÉLETLEN stb."
Ez nem igaz. A véletlen is lehet magyarázat, de azt is bizonyítani kell, nem lehet csakúgy ráfogni valamire. Például a lottón való nyerésnek az a teljesen tudományos magyarázata, hogy véletlen (nem is beszélve a kvantumfizikáról).
"És az sem bizonyíték, hogy hamisítható a lepel, akkor az egyértelműen hamis."
Ez sem egészen így van. Az, hogy lehet hamisítani egy elég erős érv, de önmagában még nem bizonyíték. Akkor lehet önmagában elegendő érv, ha az eredetiség a priori sokkal valószínűtlenebb. A lepel ebből a szempontból akár valódi is lehetne, elvileg semmilyen tudományos elv vagy törvény nem tiltja. Csak az elvégzett vizsgálatok sokkal inkább a hamisítási elméletet támasztják alá.
Olyan szempontból érv még a hamisíthatóság, hogy néhányan azzal érvelnek az eredetiség mellett, hogy nem lehetséges hamisítani.
"Amit a tudomány nem tud megmagyarázni, az számára nem létezik és kész."
Ez is hülyeség. Nagy különbség, hogy valamit nem tudunk magyarázni, vagy hogy alapvető tudományos ismereteknek mond ellent. Még az utóbbinak a létét is elismeri a tudomány, ha korrekt kísérleti adatokkal van alátámasztva. Ha nem így lenne, képtelen lenne fejlődni a tudomány.