-
Rodostó #47 Minek?
A sok okos hozzászólást olvasva feltámadt az életkedvem (nem én vagyok Jézus, bocs): úgy érzem, ideje tisztázni valamit.
Az, hogy a Torinói lepedő hamis, még nem bizonyítja, hogy nincs Isten, és nem élt Jézus. Ezt sok más dolog sem bizonyítja. Ahogy az ellenkezőjét sem, de erre még majd visszatérünk.
Ugyanis izgalmasabb kérdés az, hogy attól, hogy a Torinói leplet lehet hamisítani, még nem biztos, hogy tényleg hamis. Sőt, tovább megyek, ha kiderül, hogy a Torinói lepedő hamis, még nem biztos, hogy nem volt egy igazi, amiről hamisították.
Ezeket minden normális Agatha Christie olvasónak tudnia kéne. (Nem is értem a tudósokat, ők mit olvasnak?) Tehát illene az embernek félretennie az érzelmeit és a világnézetét, és megvizsgálni azt a kérdést, hogyha bűntény történt, az 1: kinek állt érdekében, 2: kinek volt rá lehetősége, 3: kinek volt indítéka elkövetni. Az első és a harmadik összefügg, de nem minden szempontból.
1. A hamisítás annak állt érdekében, aki 1.:vagy így akarta megmenteni az utókornak az általa szentnek tartott ereklyét, ami esetleg tönkrement 1500 év alatt, és 2.: valaki üzleti, politikai hasznot akart kovácsolni belőle. Nem bocsátkozok találgatásokba, sokat lehet agyalni mindkét szemponton.
3. Mint mondtam, az első és a harmadik összefügg. Ugyanis ha például a katolikus egyház hamisította a lepedőt, tehette azért, hogy hatalmát fenntartsa, vagy hogy megőrizzen egy pusztuló ereklyét. Ezzel szemben áll az, hogy a Szentszék mind a mai napig nem ismerte el hivatalosan hiteles ereklyének a Torinói Leplet.
Ám indítéka sok más csoportnak is lehetett a hamisításra. Mondjuk egyes szektáknak, amelyek (pl. állítólag a templomosok, akik "elrabolták a lepedőt Bizáncból, különös, az egyház által tiltott praktikákat űztek), egy ilyen "ereklye" hitelességével akarták a maguk létjogosultságát alátámasztani. De indíték lehetett esetleg az is, hogy bizonyos keresztény-ellenes csoportok egy ilyen "hamisítvánnyal" akarták lejáratni a buta "krisztus-követőket": nocsak, milyen könnyen be lehet palizni őket. Ezt azonban nem támasztja alá az, hogy ma sincs senki, aki büszkén vállalná a "Nagy LeLeplező" rangját. (Bár lehet, hogy meghalt, mielőtt ezt megtette volna, és mivel magányos őrült volt, tettének oka elfelejtődött.)
Amennyiben a katolikus egyház hamisította a lepedőt, még egy ellentmondással kell szembenéznünk. A Biblia kifejezetten cáfolja a lepel létét. Ugyanis, bármennyire csűrik-csavarják a lepedő hitelességének védői a szentírás-fordítások lehetséges hibáit (sok van), a korabeli szokásokat ismerve a Torinói Lepel képtelenség - de erre a 2. pont tárgyalásánál térek ki. Vagyis, ha a katolikus egyház hamisította a leplet, akkor öngólt lőtt (volna).
2. Kinek volt lehetősége hamisítani a Leplet? Ez két kérdést tartalmaz: az első esetben valaki csak kitalálta, hogy legyen egy halotti lepel, a második esetben viszont fel kell tételeznünk valamilyen mintát.
A középkori emberek (az 1200-as, 1300-as évekről van szó, jóval Leonardo és Shakespeare előtt!!!) nem volt elképzelésük arról, hogyan éltek az ókori emberek. Egy középkori festő még az emberi test arányait sem a maga fizikai mivoltában ábrázolta, hanem stilizálva. Egy fényképszerűen realista ábrázolás abban a korban lehetetlen volt. Ha a művészettörténetet nézzük, látható, hogy a görögöknek, rómaiaknak is csak szobrokban sikerült arányos emberi testet ábrázolniuk, síkban ez sem nekik, sem a középkori festőknek nem adatott meg. (Valaki azt írta, hogy a lepedőn a fej és a test aránya nem hiteles, ám nem tudom, honnan vette ezt, az antropológusok szerint ugyanis az. Lehet, hogy egy rossz rövidülésben készített fényképből indult ki? Ha valaki a kiterített vászon képét nézi, ilyen benyomása nem támad - hacsak nem marslakó.)
Persze lehetne itt arra is hivatkozni, hogy a középkori embereknek arról sem volt fogalmuk, milyen pénzeket tettek (sőt, hogy egyáltalán tettek!) a halottak szemére az ókorban, ám ezekre a pénzekre vonatkozó bizonyítékok igen csak hiányosak a lepedőn.
Mindezek csak érdekességek, nem igazán döntőek. Ám az a tény, hogy a leplen látható kép egy korántsem fiatal férfit ábrázol, magyarázatra szorul. A középkori hagyomány szerint ugyanis Jézus fiatal (mondjuk 33 éves) volt, amikor kivégezték. Minden olyan ábrázolás, ami független a Torinói Lepeltől, így is mutatja be. Még a bizánci "Pantokrátor" sem középkorú férfi, hanem mint minden ókori istenség, fiatal, élete virágjában lévő lényt ábrázol. Nem sok sikerre számíthatott az a hamisító, aki egy a korabeli vélekedéssel ellentétes Krisztus képet akart hitelesnek beállítani, ha annak nem volt alapja.
Ez a 2. kérdés második pontja. Egészen más ugyanis a helyzet, ha abból indulunk ki, hogy a Torinói lepedő egy létező, egyesek számára ismert tárgyról készült utánzat. Egy másik hozzászóló kérdésére válaszolva: a "Jézus Halotti Lepléről" sok utánzat készült. Már az ókorban árusították a "Veronika Kendőjét", ami a görög "vera icona" = "hiteles képmás" kifejezésből ered. Ez azt mutatja, hogy volt valamilyen Jézust ábrázoló tárgy, amiről már a Torinói Lepel hamisítása előtt majdnem ezer évvel volt tudomása sok embernek. A "szindonológusok" egy része azt akarja bizonyítani, hogy ez azonos a Torinói Lepellel. Valószínűleg nincs igazuk, de ez nem cáfolja azt a lehetőséget, hogy ilyen tárgy létezett.
De milyen lehetett ez a tárgy?
Először is, ha a Jézus halála után egy-két emberöltővel készült jegyzőkönyveket nézzük, kiderül belőlük, hogy a Torinói Lepel nem lehetett Jézus temetési leple. Nem lehetett azért, mert ebben a korban befáslizták a halottakat, mint Egyiptomban. De ami ennél fontosabb: teljesen ki van zárva, hogy egy embert, akármilyen gonosztevőt is, véresen, koszosan és MEZTELENÜL temessenek el. Igaz, a Peszách miatt sietni kellett a temetéssel, de a jegyzőkönyvek szerint Jézust rendesen temették el " a zsidók szokása szerint". A titkos tanácsos még az ilyenkor szükséges keneteket is elvitte. (Azért írják, hogy a hét első napján akarták elvégezni a temetést, mert akkor szokás volt a halott SIRATÁSA is, és a sírkamrát is fel kellett szentelni füstöléssel.) Meztelenség kizárva. Ebből az is következik, hogy a Torinói lepedő nem őrizheti a feltámadás nyomait.
Miről vették akkor a mintát a hamisítók, akik ezek szerint eleve félreértették az egészet? Természetesen volt egy lepedő, amibe a meztelen hullát tették. Amikor ugyanis levették a bitófáról, részben a szállítás megkönnyítése, részben az illendőség (!!) okán betakarták a halottat. Ezen a vásznon tehát lehetett vér és kosz is.
Hogyan lett ebből a Torinói Lepel? Először is azt kell tisztáznunk, hogy valóban ebből lett. Erre ugyanis van egy érdekes bizonyíték, amit a "szindonológusok" rendszeresen félremagyaráznak. Annak a sebnek a helyzte, ahol a római centurio átszúrta Jézus oldalát. A jegyzőkönyvek szerint ugyanis szíven szúrta. Bármennyire lenézzük az előttünk, pláne az ókorban élő embereket, azért azt be kell látnunk,hogy tudták, hol van az ember szíve. Ugyanis kedvenc hobbijuk volt egymás aprítása. Mármost a Tórinói lepedő szerint ez a seb JOBBOLDALON van. (Ha a lepel lenyomat, a szemben lévő kép jobboldalán kéne látszódnia a sebnek, de baloldalon látszik.)A sokat ócsárolt szindonológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a katona jobboldalról szúrta át a halottat, mert 1.: lovon ült, 2.:biztosra akart menni. Csakhogy lóról "hónaljon szúrni" valakit nyakatekert manőver, mert az ember feje beakad a kereszt szárába. Másrészt mi van, ha a lándzsa beszorul a bordák közé? (Ebben az esetben ugyanis a teljes mellkast kellene átszúrni.) Megjegyzem, egy hozzászólásban azt olvastam, Jézus lábát azért nem törték el, mert ezzel is növelni akarták a szenvedéseit. Meg kell védenem a rómaiakat: a jegyzőkönyvek szerint azért nem törték el a lábát, mert már halott volt, pont erről akartak meggyőződni, amikor szíven szúrták.
A sebnek tehát baloldalon, középtájt (kissé balrább) kellett lennie a testen. Ha erre ráteszünk egy lepedőt, a keletkező képen a seb jobboldalon lesz! Ezzel ellentétben a Torinói Lepel képén balra esik, vagyis (mivel ez úgymond tükre a halottnak), Jézusnak jobboldalon volt a szíve.
Vagyis a helyzet bonyolult. Csak az biztos (majdnem), hogy a lepel hamis. Lehet, hogy másolat, ekkor ugyanis az eredeti minta szolgai utánzása miatt megfordul a kép. De az is lehet, hogy buta festő műve (ez is kizárja, hogy Leonardo csinálta volna): a hamisító nem gondolt arra, hogy tükörképet kéne festenie. Ez azt is kizárja, hogy egy középkori hulláról, vagy szoborról készült lenyomat lenne. (Hacsak nem tételezünk fel akkora ördöngösséget, hogy valakinek semmi más célja nem volt, mint mindenkiből hülyét csinánia. Ha igen, nyilván jobb véleménye volt az emberiségről, mint nekem, nem tudta, hogy képesek vagyunk hülyét csinálni magunkból nélküle is.)
A hamisításhoz nem kellett napoztatás: ahogy levelezőtársaim, úgy én is kitaláltam más módszereket. Legegyszerűbb a vasaló (a középkorban is forró vasakkal símtották le a vastag ruhákat). Ez magyarázhatja (talán) a lepel hátoldalán lévő elmosódott képet is: ha egy kőlapra fektették a vásznat, és arra tették a másolandó mintát, a hő a kőről visszasugárzott.
Sokkal nehezebb kérdés a képmás irányítottsága. Vagyis az a tény, hogy egy fényképet látunk, márpedig ha egy térbeli tárgyra ráteszünk egy síknak tekintehető leplet, majd kiterítjük, torzképet kapunk. (Agamemnon halotti maszkja.) A hamisítónak tehát raffináltnak kellett volna lennie. Ennyire fényképszerű arcot azonban semmilyen trükkel nem tudott volna előállítani, különösen úgy, hogy magán a tényleges vásznon alig felismerhető a kép! Csak a fotózás felfedezése után jöttek rá egyáltalán, milyen fontos részletek vannak rajta, addig csak homályos pacák (pacákok) látszódtak. Olyan hamisítót nehéz elképzelni, aki szándékosan láthatatlan képet alkot, de azt olyan tökélyre viszi, hogy öt-hatszáz év múlva fényképszerű ábra látszik a lepedőn. Így tehát az eredeti kép keletkezése a kérdés, amire viszont nincs magyarázat.
A feltámadás-hívők állítása (hogy valamilyen gammasugárzás hozta létre a képet) ugyanolyan badarság, mint az, hogy a keresztről levett test kigőzölgése, testmelege hozta volna létre. Az előbbinél ugyanis azt kéne feltételeznünk, hogy a test belsejéből, de annak minden pontjáról párhuzamos sugarak vetültek egy sík vászonra, ráadásul előre és hátra is, a hősugárzás pedig egyszerűen nem irányítható, hogy képet alkosson. Mivel az is ki van zárva, hogy a vászon érintkezett a testtel (redőződések, stb. hiánya, ahogy valaki írta), a ma látható kép minden bizonnyal egy nagy művész alkotása. Ám olyan nagy (és talán névtelen) művészé, aki nem magától, hanem minta után alkotta a képet. Arról ugyanis vannak feljegyzések, hogy a Torinói Lepel elődjét nem nagyon tették ki közszemlére, mert ijesztő volt. Vagyis nem volt élethű. Ebből alkotott valaki (jóval Leonardo előtt!) egy kedves képmást. Mondhatnám, retusálta az eredetit. Ám eredeti nélkül ez nem ment volna.
Hogy milyen módszerrel történt ez a retusálás, éppen ezért teljesen érdektelen. Semmit nem lehet bizonyítani vele. Tudjuk, hogy Arisztotelész már ismerte a camera obscurát, feltehető, hogy a középkori alkimisták nagyon sok minden mást is tudtak. Csak a gondolkodásuk volt más, mint a mienk, ezért nem ismerték úgy az anatómiát, mint Leonardo, és ezért elképzelhetetlen, hogy a saját fantáziájuk alapján, minta nélkül olyan fotó szerű képet hozzanak létre, mint ami a Torinói Halotti Leplen látható.
Befejezésül arról is beszélnem kell, amire az elején utaltam. Miért nincs jelentősége az egésznek? Több levelező joggal vetette fel, hogy Jézus (mármint ha élt), ha Isten Fia volt (mármint ha az volt), és itthagyta a személyi igazolványát, miért nem csinált mást is, amiből biztosan tudhatnánk, hogy mindez igaz? Nem? Vagy igen? Hát...?
A helyzet az, hogy a jegyzőkönyvek szerint még az utolsó utáni pillanatig is mindet megtett azért, hogy az egész történet lényegét csak pár beavatott: az anyja, a bűnös asszony, és néhány jövő-menő halász, adószedő, stb. tudja. Se a római őröknek, akik a sírt őrizték, se a főpapnak, se helytartónak, sőt, még a római caesarnak se árulta el, hogy: "beee, feltámadtam!!!" Sőt, nem ment el Indiába, hogy lehülyézze a buddhistákat, de még az aztékoknak se mondta el angolul, hogy "this aztec cult is a mistake". Valami más célja volt, ha volt, hát akkor minek kellett neki egy arcképes halotti anyakönyvi kivonat (sic!)
Neki nem is kellett. Ebből az egészből az odesszai király csinált nagy ügyet, aki hallván a vérfolyásos asszonyról, a Mester ruhájától akart meggyógyuzni. Hogy az egész mennyire jelentéktelenül kezdődött, az is bizonyítja, hogy Jézus testvérei zokszó nélkül odaadták a királynak a rongydarabot, vagyis nem láttak rajta semmit. De az emberi babonaság nem ismer határokat, és a képmás megjelent. Lehet, hogy nem is Isten Fiát ábrázolja?
Katona László