• atlagember #1
    Ritka alkalomra kerül sor csütörtökön, a Lengyel Nagykövetség előtt. Civil szervezetek vonulnak az utcára azért, hogy köszönetet mondjanak. Üdítő színfolt a világ különféle visszásságai ellen tartott demonstrációk között.
    2005. Január 10.-én a Lengyel Nagykövetség (1062 Budapest, Városligeti fasor 16.) előtt számos civil szervezet nyilvánít köszönetet mindazoknak, akik segítettek a szoftverszabadalmak bevezetése elleni küzdelemben, különösen a lengyel népnek és kormányának.
    Mint ismeretes, a lengyel kormány eddig két ízben akadályozta meg, hogy a direktívát a Halászati Tanács formálisan elfogadja, ezzel
    teremtette meg a lehetőségét annak, hogy az Európai Parlament jogi
    > bizottsága -- főként szintén lengyel képviselők kezdeményezésére --
    > döntést hozzon a direktíva tárgyalási folyamatának újraindításáról. A
    > döntésben magyar Európa Parlamenti képviselők is részt vettek. A magyar kormány egyoldalú nyilatkozatot csatolt a Tanács szövegéhez.
    Ennek elérésében több magyar parlamenti képviselőnek is szerepe van.
    A demonstráció szervezői ezzel a köszönetnyilvánítással szeretnék kifejezni az elért eredmények feletti örömüket, és egyben
    figyelmeztetni arra, hogy a szoftverszabadalmak ügye még nem ért véget; a Tanácsnak el kell kezdenie a direktíváról az érdemi
    tárgyalásokat, a Bizottságnak pedig -- egy demokratikus szervezetben elvárható módon -- figyelembe kell vennie a Parlament döntését.

    A direktíva rövid története
    A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló Európai Uniós irányelv meglehetősen sok feszültséget váltott ki a nemzetközi nagyvállalatok és a kisvállalkozások, valamint az Európai Tanács és az Európai Parlament között. Az ellentét lényegét tekintve abból fakad, hogy a jelenlegi direktíva megszövegezésének két olvasata van: az egyik megengedő, azaz lehetővé teszi a szoftverek szabadalmazhatóságát, míg a másik olvasat szerint "kellően" szigorú.
    Az uniós törvényhozási folyamat sajátosságából adódóan a Tanács a nagyvállalatoknak kedvező álláspontot képvisel, míg az Európai
    Parlament a kis- és középvállalkozások érdekeit képviseli. Abban mindkét fél nyilvánosan egyetért, hogy szükség van egy egyértelmű irányelvre, és hogy ennek az irányelvnek egyértelműen ki kell zárnia a szoftverek szabadalmazhatóságának lehetőségét. Ez utóbbi kitétel sajnos tényszerűen és kimutathatóan nem teljesül a jelenlegi direktívában, mely számos kiskaput tartalmaz a deklarált cél kijátszására.
    Sajnálatos módon azonban ezeket a kiskapukat a Bizottság és a Tanács tudatosan nem hajlandó meglátni, és módszeresen nem veszi tekintetbe a demokratikus elvek alapján működő Európai Parlamentet és az uniós eljárási szabályokat. Érdekeik érvényesítése során meglehetősen erős politikai nyomást gyakorolnak mindenkire, aki ellenzi az uniós direktíva jelenlegi megfogalmazását.
    Ennek ellenére Lengyelország volt az egyetlen ország, amely nyíltan ellenszegült a Tanácsnak és a Bizottságnak és meghiúsította azt, hogy a 2004. december 21-ei Halászati és Mezőgazdasági Tanács ülésén elfogadják a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságáról szóló irányelvet. A rájuk nehezedő nyomás ellenére, nemhogy egyszer, de kétszer is leszedették a szoftverek szabadalmazhatóságát a Halászati Tanács napirendjéről: 2005. január 24-én ismét kitartóan képviselték a Tanácsban az Európai Parlament által képviselt értékrendeket.
    A demokrácia melletti szilárd elkötelezettségüket visszaigazolta az Európai Parlament jogi bizottságának ülése, mely 2005. február 2-án a számítógéppel kapcsolatos találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló direktívajavaslat visszavonását kérte az Európai Bizottságtól. A képviselők elsöprő többséggel, 19 igen és két nem szavazat, valamint egy tartózkodás mellett utasították el a vitatott irányelvtervezetet, melyet tavaly május 18-án fogadott el az Európa Tanács.
    A lengyel álláspont megingathatatlansága a biztosítéka annak, hogy a Európai Tanács és a Bizottság előbb-utóbb kénytelen tekintetbe venni az Európai Parlament legitimitását. A történtekre való tekintettel mélységes tisztelettel és hálás köszönettel tartozunk tehát a lengyeleknek, hogy tetteikkel kiállnak az oly sokat dédelgetett és hangoztatott demokratikus értékek mellett. Köszönjük a lengyel képviselőknek, hogy elérték: a direktíva tárgyalását az EU elölről kezdi, ezzel teremtve meg a lehetőséget, hogy egy átgondolt, minden szempontot figyelembe vevő szabályozásunk legyen. Köszönjük a lengyel civileknek hogy ösztönözték és támogatták kormányukat ebben a rendkívül fontos, ám nyilvánvalóan néha kellemetlen feladatban. Bízunk benne, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátság ereje megerősíti a magyar kormányt is abban a felismerésben, hogy a Tanács az európai és a nemzeti érdekek érvényesítésének fóruma.