Elméletek, felfogások, filozófia
-
#53
Most olvastam Nietzsche művét.
Nagyon felemelő érzés volt azonosulni vele...és látni, hogy más is
hasonlóképpen látja a világot, ha még nem is ezen korban élt.
Művének címe: Az emberfölötti emberről.
Ennek mondanivalója, hogy álljunk ki véleményünk mellet, ha még
ennek ára és következménye az, hogy elvesztünk vkit.
Ha véleményünket nem fejthetjük ki vagy esetleg kifejthetjük, de ezzel
egyet nem értő jellemeknek, embereknek alárendeljük saját
elképzeléseinket, gondolatainkat akkor elveszettek leszünk.
Ha végig gondolod a folyamatot helyeselni fogsz.
Ha van vmilyen véleményed, melyet mások akaratának hatására, vagy
csak szimplán annak érdekében elfogadsz, hogy tartozhass valahova
attól te még ugyanaz a személy maradsz, ugyanazokkal a
gondolatokkal. Te leszel a jó és az egyetértő, de belül mardosni fog
jellemed, hisz te nem ugyanazt gondolog, mint mások. Ezek szerint
vagy hasonulsz más jellemével ezzel feladva önön személyiséged vagy
felvállalod gondolataid, de esetlegesen kiközösítenek, megharagszanak
vagy talán távoltartják magukat tőled harcias jellemed miatt.
Melyik a jó? Tedd és mondd mindig azt, amit gondolsz, mert az vagy
igazán TE! Becsaphatod a másikat, de önmagad sosem fogod és
elképzeléseid mindörökké ott lesznek benned.
Nagyon tetszett ez a mű...a végén azt mondja légy kemény.....kemény,
mert ezzel járhat társaságod elvesztése is...de milyen társaság az, ki
nem olyannak fogad el milyen valójában vagy? Az akkor nem a T e
társaságod és ahhelyett, hogy ott szorongasz, találj. Élj az
egyéniséged adta lehetőséggel!
Lehetsz vezető, lehetsz szolga, lehetsz csöndben élő bölcs, ki csak
akkor szólal és cselekszik mikor az szükséges.
"A hülye ember okoskodik, míg az okos hülyéskedik." :))