Fórumozók által írt versek...
-
#164
Két alak az ég alatt szétfoszlik
csendben és halkan, türelmetlenül
láttam és nem hittem életük
semmi percét sohasem,
szívük ösztönösen megnevettem
hogy mért dobog
Nem értem hogy tudtam ebben
egy percig is kedvemet
többé nem nevetem, hogy
egy pillanat lét lehet