Informatika és tudomány

Fórumozók által írt versek...
  • Lázálom
    #164
    Két alak az ég alatt szétfoszlik
    csendben és halkan, türelmetlenül

    láttam és nem hittem életük
    semmi percét sohasem,
    szívük ösztönösen megnevettem
    hogy mért dobog

    Nem értem hogy tudtam ebben
    egy percig is kedvemet

    többé nem nevetem, hogy
    egy pillanat lét lehet