• dez
    #315
    Na jó, ugyanannak a fújásában már nem tudok részt venni. Halálosan unalmas, hogy minden mondatodat lehetne úgy folytani, hogy "általában, de ebben-és-ebben az esetben már így-és-így van", stb. De neked ott a pont, és annál tovább sosem jutsz. Jól elvagy a kis világodban, az árnyékokba sosem nézel be, az ajtók-ablakok csukva, és bentről is csak azt látod, amit a beállított zseblámpád láttat. De egyszer majd csöngetnek, ki kell nyitnod az ajtót, és nagyon bántó lesz a napfény. Részemről ennyi.