BiroAndras#255
"Nem is várunk mindenre tudományos válaszokat, mert egész egyszerűen bizonyos dolgokra nem adható!"
Azért Gödel téltele csak annyit mond, hogy léteznek bizonyos logikai feladványok, melyek nem oldhatók meg. Arról nem szól, hogy a gyakorlatban milyen gyakran találkozunk velük. Könnyen lehet pl., hogy csak jelentéktelen kérdéseket nem tudunk megválaszolni. Semmiképp sem következik belőle pl. az, hogy a tudat ("lélek") megismerhetetlen.
"A tudomány mint rendszer csak a már "beépült" dolgokkal tud megbirkózni, tudja azokat leirni, tovább gondolni.
"Torvény szerűen;)" minden alapvetően új dolognak a tudomány határain túlról kell érkeznie.
Amit a tudomány ezek után be tud épiteni, arra azt mondják "a kutatót segitő véletlen", amit meg nem arra azt, hogy áltudomány."
Ez nem igaz. Annyi igaz belőle, hogy a tudomány fejlődése csak a határterületeken jellemző, az ismeretlenbe mélyen bemerészkedni nem könnyű. Bár még ilyen is előfordult már (pl. kvantumfizika).
A lényeg, amit rendszeresen elfelejtenek bizonyos emberek az az, hogy a döntő lépés mindíg a kísérlet. Az új adatok a kísérletekből származnak, és a rájuk épülő elméleteket a kísérletek igazolják vagy cáfolják.
A tudomány és az áltudomány közti határt is a kísérletek határozzák meg, nem pedig a vélemények (legalábbis többnyire). Az az áltudomány, amit a kísérletek cáfoltak, vagy az elvégzett kísérletek nem megismételhetők, rosszul dokumentáltak, illetve nem kellően ellenőrzöttek, vagy pedig egyáltalán nincsennek is kísérletek. És az is fontos, hogy csak akkro lesz valami áltudomány, ha egy embercsoport elfogadja igaznak. Ha nincs se ellene bizonyíték, se mellette elegendő, és mindenki csak feltevésként kezeli, akkor az a tudománynak nem fáj, akár egy tudományos előadáson is megemlíthető.
Tehát egy feltevés/elmélet tudományos vagy áltudományos voltát az dönti el, hogy hogyan vizsgálják, és próbálják meg igazolni, nem pedig az, hogy pontosan mit állít.
Akkor lehet gond, ha egy történetesen helyes feltevés "rossz kezekbe kerül", vagyis áltudományos módszerekkel vizsgálják, bizonyítékok nélkül igaznak állítják be, pénzért árulják, stb., mert ekkor a jelenség korrekt tudományos vizsgálatát könnyen összemoshatják az áltudományokkal, ami nemcsak az eredményt hitelteleníti, hanem a résztvevő kutatókat is, tehát eleve nem is nagyon kezdenek bele.
Ha ilyen probléma nincs, akkor eléggé képtelen állításokat is viszonylag könnyen elfogadnak a tudósok. Például, nemrég egy kutatás azt hozta ki, hogy a világegyetem gyorsulva tágul. Ennek következtében picit módosítani kellett a relativitás elméletet, ami nem kis dolog. Mégis, különösebb ellenállás nélkül elfogadták az eredményt, mert a megfelelő módon végezték a méréseket, alaposan dokumentálták, és a megfelelő fórumokon publikálták. Ha valaki ugyanezt az eredményt az egyiptomi piramisok helyzetéből olvassa ki, azt kiröhögik, és elkergetik.