BiroAndras#228
"Mutassátok már meg a "hiányzó láncszemet" !"
Ha arra az fajra gondolsz, akire először akasztották ezt a megnevezést, még Darwin korában, akkor van egy rossz hírem : Már vagy 60 éve megvan. És azóta még vagy egy tucat.
"DE! ha az intelligencia olyan jó a túléléshez, akkor mmiért nem fejlődött ki minden fajnál?"
Mert nem az az egyedüli módja a sikerességnek. Inkább az a kérdés, hogy miért fejlődött ki egyáltalán.
Intelligensnek lenni költséges több okból :
1. Komplex agyat kell kifejleszteni.
2. Sok anyagot kell áldozni rá az egyedfejlődés során.
3. A működtetése nagyon energiaigényes. Pl. az ember agya az izmokkal összemérhető energiaigényű.
4. Az intelligencia tanulást igényel, ami jelentős idő és energia befektetéssel jár.
5. Egy konkrét helyzetben az intelligencia rosszabbul teljesít, mint a feladatra optimalizált "célhardver".
6. ...
Tehát intelligensnek lenni csak akkor jó, ha jelentős előnye van. Az előnye leginkább az, hogy lehetővé teszi a gyors alkalmazkodást a megváltozott körülményehez. A "buta" élőlények csak az evolúció sebességével tudnak alkalmazkodni, sok-sok generáció alatt, míg az intelligensek akár egy generáción belül. Viszont a nagyobb intelligencia hosszabb tanulással jár, ami hosszabb életet igényel. Így pl. amennyi idő alatt egy ember alkalmazkodik egy új élőhelyhez az intelligenciájával, azalatt ugyanezt megteszi egy baktérium is az evolúció segítségével.
Tehát arról van szó, hogy különféle stratégiák léteznek, és bármelyik előnyös lehet bizonyos helyzetekben.
"Nem bizonyítható, hogy a méret összefügg az intelligenciával"
A neuronok száma korlátozza az elérhető intelligenciát. De persze emellett a struktúra és a tanulás is meghatározó.
Mivel az evolúció (és egy intelligens tervező is) hajlamos spórolni, feltehető, hogy minden élőlénynek épp megfelelő számú neuronja van, tehát az agy mérete jó becslés lehet az intelligenciára. Persze be kell számítani néhány korrekciós tényezőt is. Pl. a vegetatív funkciók ellátásához szükséges neuronszám erősen változhat.
+Amúgy lehet, hogy az ember kicsit korábban "fejlődött ki", mint ahogy a tud.mai állása mondja.. Találtak vulkáni hamuban megkövesedve egymás mellett mai formájú (felegyenesedve járó) emberi lábnyomot meg egy dinó lábnyomát. Több kilométer hosszan megmaradtak, olyan, mintha az ember és a dinó egymás mellett ment volna."
A kövületek nem támasztják alá ezt az elméletet. Ebből a korból nem igazán van rágcsálókon kívül semmilyen emlősnek nyoma. Másrészt a DNS-ek összehasonlításából számolt kor is ezt támasztja alá. Így az ilyen lábnyom vagy tévedés, vagy hamisítvány. Vagy esetleg időutazók műve. Tulajdonképpen még az időutazóknak is nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy tényleg akkor fejlődtek ki az emberek.
Még az is valószínűbb, hogy a dínónak nem szóltak, hogy ki kellett volna halnia, és ezért sétálgatott egy emberrel.
"Tűzön járás: CIFU! Bocs, de nem olvastam a magyarázatot, de ha tudományosan meg van magyarázva, akkor próbáld ki a saját talpaddal, hogy milyen "hideg" a parázs, és mennyire szigetel a talpad meg a parázs között a levegő. Sétálj rajta csak úgy lazán 8-10 métert. Bár az igazán nagymenők a még lángoló máglyát rugdossák szét, és az izzó-lángoló fahasábokon táncolnak..."
A magam részéről a tűzönjárást nem próbáltam, de valami hasonlót igen. Egyszer a kezemre ömlött egy jó liter folyékony nitrogén. Mivel a nitrogén -170 fok alatt szokott folyékony lenni, ez majdnem olyan jó, mint az ízzó szén (na jó, csak kb. 230 fokos szénnek felel meg). A filmekben ilyen esetben az a sokás, hogy az ember keze megfagy, és összetörik. Szerencsére velem enm egy filmben történt ilyen, hanem egy valódi hőtan előadás után, így semmi bajom se lett. Sőtt, nem is éreztem hideget. A magyarázat az, hogy a hirtelen elpárolgó nitrogén gőzpárnát hoz létre a bőr és a folyadék közt, ami remek hőszigetelő. És persze az is számít, hogy kicsi a nitrogén hőkapacitása.
És hozzá kell tenni, hogy semmilyen speciális tudatállapotban nem voltam, max. olyanban, amit egy átlagos egyetemi előadás okozhat, és ráadásul baleset volt, tehát lelkileg sem készülhettem fel rá.
De tűzzel is van tapasztalatom. A "gyertyaláng két újjal történő eloltása" trükköt is kipróbáltam. Szintén semmit se éreztem. Ennek a magyarázata pedig az, hogy a láng csak a csúcsánál éget (ezt is kipróbáltam), alul nem. És miután a láng elaludt, az a pici kanóc nem tud megégetni, mert a benne tárolt hő minimális.
"Hipnózis: a kísérletet pszichológia-tankönyvben olvastam, óvónő III.évf. 1984-ben. Igen, a szervezet öngyógyító képességét tökéletesen lehet irányítani, ha kikapcsoljuk a "tudatos én"-t."
Ez igaz, bár nem szerintem a tudatos én kikapcsolása a fontos.
"Csak (mint már mondtam) ez ingyenes, nem kell $ milliókért gyógyszergyárakat építeni, és ott drága gyógyszereket gyártani."
A baj az, hogy a hipnózishoz képzett szakember kell, de legalábbis egy ember. És az emberi munkaerő nagyon drága. Egy gyógyszer előállítása és használata ehhez képest egyszerű és olcsó. És ez nem csak a gyár érdeke, hanem a betegé is, hiszen neki kell kifizetni a gyógyszert, vagy a hipnotizőr órabérét.
"Az akupunktúra sem nagyon eszközigényes, csak nagyon tanult mesterek kezébe való."
Pontosan ez a baj. Lásd fent. Emellett a hatásosságát nem igazolták egyértelműen. Ha jól rémlik, egy kísérletben a kontrollcsoportot véletlenszerű helyeken szúrkálták, és mégis ugyanolyan eredményt értek el.