BiroAndras#217
Azt hiszem célszerű lenne vázlatosan leírni, hogy mi is szól az evolúció mellett.
1. A legfontosabb, hogy egy jól definiált matematikai modellje van. Ez alapján rengeteg jelenség létét a matematikán belül egzakt módon igazolni lehet, és lehetőség van számítógépes szimulációkra is. Csányi Vilmes : Evolúciós rendszerek - Ezt mindneképp el kell olvasni, nem idézek belőle, az egészet idéznem kéne. Digitális evolúció Sok linkek
2. Az evolúció alapegysége a replikátor megtalálható a természetben. A legfontosabb rész a DNS, ami az élőlény létrehozásához szükséges információkat tárolja, és másolódik. Emellett a mutáció, és a szelekció is megfigyelhető. Tehát minden kellék megvan ahhoz, hogy az evolúció működjön a természetben.
3. Megfigyelhető az evolúció működése a természetben, és laboratóriumban is. Megfigyelhető új fajok keletkezése is. Például :
- Különféle vegyszereknek ellenálló rovarok kialakulása.
- Mesterséges vegyianyagokat lebontó baktériumok.
4. A kövületekben sok állat evolúciójának lépése részletesen dokumentálva vannak (pl. ló). Mivel azonban a kövületek össz mennyisége nagyon kicsi, nem is várható, hogy nagyon sok sorozatot találjunk.
5. A különféle kormeghatározási módszerek a kövületek korát az elméletekkel, és egymással is összhangban határozzák meg. Az élőlényeknek a DNS-ük hasonlóságán alapuló rendszerezése nagyon pontosan megegyezik a korábban a külső jegyek alapján elvégzett rendszderezéssel. Ráadásul a DNS-ből kiolvasható az egyes fajok szétválásának pontos időpontja is. Ez is tökéletesen egybevág a kövületek alapján számoltakkal.
"Mivel egy enzimmolekulán belül számos olyan pozíció van, amelyen nem számít, hogy milyen aminosav van, meglehetõsen gyakoriak az olyan, ún. "csendes" mutációk, amelyeknek nincs észrevehetõ hatása a mûködésre. Egy meghatározott enzim, pl. a citokróm-c vizsgálata alapján családfát lehet rajzolni (lásd Fitch és Margoliash, Science, 155:279-284, 1967). Az olyan fajokat, amelyek enzimjei csak néhány aminosavban különböznek egymástól, közeli ágakra helyezzük, azok viszont, amelyek enzimjei sok különbséget mutatnak, egymástól távoli ágakra kerülnek. Ez az eljárás rendszerint ugyanazt a családfát adja, mint a fosszilis leletanyag! Az ilyen típusú vizsgálatok az embert és a csimpánzt egymás melletti ágakra helyezik. Ez kiváló példája annak, hogyan lehet Darwin elméletének egyik jóslatát szépen igazolni a laboratóriumi munkaasztalon." Idézet innen
6. Az evolúció lépéseinek valószínűtlenségét a megfigyelések is cáfolják.
"Ismerünk két, csaknem teljesen különbözõ aminsavszekvenciát, amelyek csak az aktív helyen lévõ diszulfidhídban egyeznek (2 aminosav), és mindkettõ ugyanazt az enzimet, a tioredoxin-S2-t eredményezi (lásd Homgren, Ann. Rev. Biochem. 54:237-271, 1985)." Idézet innen
"[...]új, mûködõ enzimek is állandóan képzõdnek. A mikroorganizmusok olyan új enzimekre tettek szert, amelyekkel le tudják bontani a természetben elõ nem forduló, mérgezõ ipari hulladékokat (pl. a klórozott és fluorozott szénhidrogéneket) (lásd Ghosal et al., Science 228:135-142, 1985). Susumi Ohno is talált egy ilyen új enzimet: a nylon lineáris oligomer hidrolázt, s megállapította, hogy az enzim egy ún. frame-shift (a leolvasási keret eltolódását okozó) mutáció eredménye (lásd Proc. Natl. Acad. Sci. 81:2421-2425). A frame-shift mutációk egy fehérje egész szerkezetét szétzilálják, az enzim tehát tulajdonképpen véletlenszerû konstrukció! Nem is meglepõ, hogy ez az új enzim tökéletlen, és a tipikus enzimekhez képest csak kb. 1%-os hatékonysággal mûködik -- de a lényeg, hogy mûködik!" Idézet innen
7. A komlex struktúrák kialakulásának lehetőségét a számítógépes szimulációk számtalan esetben igazolták. Lásd 1. pont
A tudatos tervezéssel szembeni érvek:
1. "Tervezési hibák". Terv és Cél a természetben
Az ilyen hibák épp abból adódnak, hogy a fejlődés kis lépésekkel halad, nem képes nagy áttervezésre. Például, hogy az emberi szemben az idegek a retina rossz oldalán vannak, és így a kép egy részét kitakarják (vakfolt). Az ember által tervezett kameráknak ilyen hibájuk nincs.
2. Az élő rendszerek nagy hibatűrése. Az ember által tervezett gépeknél apró hibák is gyakran teljes működésképtelenséget okoznak. Pl. a repülőgép baleseteket szinte mindíg apró tervezési, vagy karbantartási hiba okozza (amikor nem pilóta hiba). Pedig ezeknél különösen vigyáznak a megbízhatóságra.
Vagy pl. egy 200 millió tranzisztorból álló processzorben 1 tranzisztor hibája az egészet tönkreteszi, míg egy hasonló számú neuronnal rendelkező agy több ezer sejt elvesztését is gond nélkül elviseli, sőt sokszor képes kijavítani is.
3. A szoftverek komplexitásának növekedésével lassan elérünk egy olyan pontot, amikor az ember már képtelen lesz átlátni a rendszer működését. És ennek a problémának a megoldásában épp a biológiai evolúció, illetve az önszerveződés jelensége segíthet (saját tapasztalatom szerint is). Tehát a nagy komlexitás nem hogy nem zárja ki az evolúciót, illetve az önszerveződést, de egyenesen szükségessé teszi. A nanotechnológiában is ez látszik a járható útnak, mert a hagyományos gyártási folyamatok rendkívül drágák, és rossz hatásfokúak ebben a mérettartományban.
Ezek a bizonyítékok természetesen nem zárják ki azt, hogy az evolúció egyes lépéseibe kívülről beavatkozott valaki. Mint ahogy ma mi tesszük (génmanipuláció). Mivel azonban egy ilyen esemény nemlétezése bizonyíthatatlan, mellette szóló konkrét bizonyíték szükséges ahhoz, hogy komolyan lehessen venni. Főleg azért, mert egyelőre nem ismer a tudomány olyan intelligenciát, aki ezt megtehette volna.