#125
Sztorim: '92 vagy '93-ban volt egy "valamim", amit nagytudású orvosok Epilepsziás rohamnak állítottak be a szüleimnél (én, mint gyerek úgyse fogtam volna fel belőle semmit...) és jól besz*vattak minket, hogy majd így lesz meg úgy lesz. Adtak valami nagyon hatásos gyógyszert(ami a mai napig állítom, hogy nem volt jó semmire) minek hatására az immunrendzserem teljesen le volt gyöngülve (ált. isk. 3.-ba meg akartak húzni a hiányzásaim miatt, csak a rendes osztályfőnökömnek köszönhetem, hogy nem így történt), szemüveges lettem és felszedtem olyan 25 kiló pluszt. Persze, az nem tény, hogy a gyógyszer okozta a bajaimat, viszont amikor öregebb lettem és közöltem, hogy szerintem a gyógyszernek semmi hatása sincs, akkor mintegy megfontolva ezt, az orvosom leállítatta a szedését (próbaidőre, persze). Ez olyan 6 éve volt, talán kevesebb (addig kórházról kórházra jártam, heteket rohadtam ott kiizsgálás címszó alatt, de soha semmit se találtak, hogy mi lehetett az a nyamvadt egyszeri alkalom...MRI, CT, minden amit el lehet képzelni...). Azóta semmi bajom, a szemem fél dioptriát romlott ez alatt a pár év alatt, amíg a gyógyszert szedtem meg olyan 2,5-et(mínuszos). Elkezdtem lefogyni is, mindenféle erőlködés nélkül, kórházat csak távolról láttam, azt se tudom ki a körzeti orvosom (2-szer voltam nála eddig).
Ez a bizonyos roham annyiból állt, hogy lefeküdtem este és a mellettem fekvő nagymamámra "ébredtem fel" (ezt nem tudom megmagyarázni...szellemileg teljesen magamnál voltam, mindent hallottam és értettem, de nem tudom meg tudtam volna-e mozdulni, mert is akartam, meg se fordult a fejembe, hogy mozdulni szeretnék), hogy azt kiabálja a szüleimnek, jöjjenek gyorsan, mert valami rohamom van. Teljesen felébredni (fizikailag) már csak a kocsiban ébredtem, arra hogy hányok... (várom a különböző elméleteket a rohamomra, mert az orvosok nem tudtak rá konkrétat mondani).
A kórház 100 méterre van tőlünk, mire odaértünk már a saját lábamon mentem be az orvoshoz, aki mintegy kimutatva megfigyelőképességét, vállamra tette a kezét és megkérdezte: "Rosszul érzed magad?" (mai fejjel erre annyi lenne a válaszom: "Mit gondolsz b+?!")...
Más: olyan 4 éves lehettem, amikor valami másik okos szemorvos eltalálta, hogy nekem annyira rossz a szemem, hogy csak adna egy +5 dioptriás szemüveget. Olyan 2 hétig használtam, mer fájt a fejem meg minden, akkor elmentünk másik orvoshoz, aki megállapította, hogy a szememnek semmi baja...
Végeredmény: Nem bízok az orvosokban, nem mondom, hogy nem jók semmire, de nem bízok bennük...
#125