• dez
    #39
    Egyszer hallottam egy olyat, hogy mindenkinek a saját szenvedései a legnagyobbak. Azt hiszem, nekem is (bár nem szenvedésnek hívnám, legalábbis egy idő után már inkább tapasztalatszerzésnek volt értelme venni). Egyébként az erő önmagában nem elég, sőt, ha túl sok van, csak segít egyre rosszabb helyzetbe kerülni, szóval más is kell (pl. hogy hova is érdemes befektetni azt az erőt). Persze most biztos jönnek a nagyokosok, hogy elég bedobni egy kis prozacot (tipikus "nyugati megoldás"), de igazából nem ilyen egyszerű a dolog.
    Egyébként a cikk szerint nem csak elkeseredett volt a srác, hanem önkárosítás-mániás is (akik csikkeket nyomnak el a bőrükön, stb.), talán nem csoda, ha nem szimpla megoldásokat keres.