A nagy Gazdasagi Világválsag
-
#694
Amikor itt azt lehet folyamatosan olvasni, hogy így meg úgy összeesküvés, és különben is hazudnak, befolyásolnak, stb. Azzal mit vitázol? Nem tudja egyértelműen bizonyítani a dolgait, ahogy azt sem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy nem úgy van. Pár téves nézetre rá lehet mutatni (az én részem itt szokott kimerülni a vitákban), de az eszemiségét, és a belemagyarázást nem tudod megoldani.
Én alapvetően azt látom, hogy sokan nagyon szeretik az összeesküvéseket, a nagy "leleplezésről" ábrándoznak, de elfelejtik, hogy ugyanolyan emberekről beszélnek, mint ők maguk.
Ha a válságról való nézeteim kerülnek elő, nos, én azt vallom, hogy itt egy buborékvár épült. Az 1990-es évek elejétől a gazdaságot mindenki igyekezett felfuttatni. A felfuttatás alapja a hitel lett, és a folyamatosnak vélt fejlődés, bővülés. Az tény, hogy ebbe politika is beleszállt, amikor az "esélyegyenlőség" jegyében azt szorgalmazták, hogy a kevésbé tehetősek is vehessenek fel komolyabb hitelt. A spirál beindult. Az átlagpolgárok hitelt vettek fel, abból ingatlant, házat, autót, fogyasztási cikkeket vásároltak. Ezzel mindenki jól járt első körben. A hitelt felvevő állampolgár életminősége javult, tehát örült. A gazdaság gyártói/kereskedői része el tudta adni a termékeit, hiszen volt bőven vásárlóképes kereslet, tehát ők is örültek. A pénzintézetek szintén boldogok voltak, mert a pénz forgott, gyorsabban, mint bármikor előtte. A hitelkérelmek számolatlanul mentek át a kezeik között, és nem nagyon törődtek vele, hogy a jó polgárok a nem megfelelő házi gazdálkodásuk miatt alapvetően már hitelre támaszkodtak mindenben, ez nem érdekelte őket, mert a pénz pörgött, tehát boldogok voltak. A politikusok boldogok voltak (amerikában ez a Clinton éra volt), mert a dübörgő gazdaság és a jóléti társadalom illúziójától megrészegedett emberek összessége jót tett nekik is. Az egész akkor kezdett összeroskadni, amikor a bankok elkezdtek rájönni, hogy a legtöbb ingatlan fedezetű hitel ingatag lábakon áll. Ezt tehát elkezdték becsomagolni szépen, és árulni a pénzpiacon. A pörgő gazdaság által egyre feljebb értékelt ingatlanok jó befektetésnek tűntek, és az egész világ pénzügyi befektetői ráharaptak. Az amerikai gazdaság mesterséges túlfűtöttsége már évek óta látszódott, de senki sem akarta látni a problémákat, kényelmesebb volt a szép álomképet táplálni, hogy a gazdasági bővülés sose fog megállni. Az amerikai állam túlköltekezése olyan mértékű volt, hogy már 2002-ben is amerikai államcsődről beszéltek páran, de ez az akkori hangulatban senkinek sem tetszett. Ami a saját ismeretkörömbe tartozik, ott az amerikai fegyveres erők költségvetése és az azok körüli anomáliák látszottak már 2002-ben is *(offtopic, a hsz. végén olvasható kicsit bővebben). Szóval a helyzet az, hogy az ingatlanok elkezdtek bedőlni, és magukkal rántották a hiteleket, hiszen azok fedezetéül legtöbbször ingatlan szolgált. A bedőlő hitelek terhe megroppantotta a bankokat, és a kiadott hitel-csomagok, amik korábban jó befektetésnek tűntek, hirtelen (csaknem) értéktelen pakettek lettek. A befektetői bizalom eltűnt, a mesterségesen felfűtött gazdaság összeroskad - ez történik most. A hitelek terhét nyögő átlagember fogyasztói kedve jelentősen megcsappan, a hitelek vagy a kisebb fogyasztás miatt szenvedő cégek, szolgáltatások vagy lehúzzák a rolót, vagy elbocsátásokat és költségcsökkentéseket alkalmaznak - aminek megint az a vége, hogy a spirál saját magát erősíti.
A konlúzió: én nem azt látom, hogy itt hatalmas, háttérben szövögetett konspiráció áll az egész mögött. Egy olyan gazdasági lépés, vagy modell, ami kvázi kártyavárat épített fel az emberi álmodozásra. Ki a hibás? Nos, ha jobban belegondolunk, mindenki. A pénzemberek? Igen, hiszen nekik látniuk kellett volna előre a dolgot, és akkor is felemelt mutatóujjal figyelmeztetni mindenkit, ha ez a saját érdekeikkel ellentétes - no de ki az, aki saját maga ellen beszél? A politikusok felelőssége sem kisebb, de ez olyan dolog, mint itthon az egészségügy reformja - mindenki tudja, hogy ezer sebből vérzik, de senki sem mer igazán hozzányúlni, mert egyfelől igazán jól kezelni nem lehet, másfelől bármilyen megszigorítás iszonyatosan népszerűtlenné tehet egy politikust. Itt egy oldallépés - a politikusnak nem érdeke, hogy racionális döntést hozzon a jelenlegi demokratikus rendszerben. Neki népszerű döntéseket kell hozni - ki állt volna tehát ország-világ elé, hogy kérem emberek, addig nyújtózzanak, amíg a takarójuk ér? Ezzel elérkeztünk az utolsó láncszemig, a hétköznapi emberhez, aki nem is túl tájékozott a pénzügyekben, és nem is igyekszik átlátni a dolgok működését. Ő azt látta, hogy hitelből nagyszerűen lehet javítani az életvitelén, ő meg nem is habozott élni ezzel a lehetőséggel. Nem is gondolt bele abba, hogy mi lesz akkor, ha a elveszti a munkáját vagy ha hitelterhei már a kezelhető szint fölé nőttek. Az EJPÉ (Egyszerű Józan Paraszti Ész) lenézett dolog lett, márpedig az is elég lett volna arra, hogy belássa, hitelből megélni hosszú távon nem lehet.
-Kiváncsi leszek, lesz-e erre értelmes válasz is, vagy marad az NWO sorjázás továbbra is-
* haditechnikai / gazdasági rész-offtopic:
Egyre több látványos katonai program kapott kaszát, de a fejesek egyre grandiózusabb terveket szövögettek, az US ARMY egy 60, majd 90, majd 120 milliárdra becsült (rosszmájúak szerint 180 alatt ki se lehetett volna soha hozni) Future Combat System programja (ami minden létező katonai eszközt magába foglal, a harcjárművektől a rádiókon át a kézifegyverekig) már évek óta a szenátus és a kongresszus ollója nyírogatja. Az US NAVY gigászi, 15000 tonnás, tehát kb. csatacirkáló méretű, de rombolónak beosztályozott Zumwalt-osztálya 3 milliárdnál is drágább lett, ami az "előd" Arleigh Burke osztályú rombolók árának több, mint négy és félszerese. És 32 darabot akartak belőle. Most úgy tűnik talán kettő elkészül. Az USAF 138 millió dolláros F-22A Raptorokat akart, minél többet, ám a költségvetési bürokrácia végül csak 183-ra adott áldást. A 138 millió dolláros árat úgy lehet belőni, hogy egy csúcskategóriás, de nem 5. generációs vadászgép, mint az Eurofigter vagy az F-16 Block 60 ára még piaci szinten (ami magasabb, mint "hazai" ár) is 60-70 millió dollár körül mozog, a kevésbé pedigrés, de még mindig modern JAS-39C/D Gripen vagy Szu-30MKI ára pedig 40-50 millió dollár körül. Mindezt úgy, hogy már 2005-ben is pénzügyi zavarba került a védelmi minisztérium, megesett, hogy nyár közepén már az október-novemberi zsoldra szánt pénzt voltak kénytelenek felélni. Emiatt kellett többször is utólagosan korrigálni a védelmi minisztérium költségvetését (vagy az Iraki és az Afganisztáni harcokra hivatkozva plusz keretet elkülöníteni rá). Mindez pedig meglehetősen rosszul ellenőrzött pénzügyi utakon folyt ki a kezeik közül. Megesett, hogy az Iraki rendőröknek / katonáknak Glock 17 pisztolyokat rendeltek - 1500 dolláros áron. Úgy, hogy még az amerikai kisker boltokban is max. 450 dollárba fáj egy ilyen maroklőfegyver. Magyarán szólva az Iraki és az Afganisztáni háborúban az USA-t mindenki úgy fejte, mint az aranytejet folyató tehenet (ismerős? ott is mindenki a maga pogácsáját sütögette...). Az elcsalinkázás a fő témától azért nem teljesen offtopic, mert az USA védelmi minisztérium a legnagyobb állami költségvetéssel bíró minisztérium a HHS-el (Department of Health & Human Services) együtt (attól függően mit számítunk bele és mit nem az adott minisztérium költségvetésébe). Ezzel együtt az amerikai ipar egyik legnagyobb megrendelője, nem véletlen, hogy iszonyatos verseny folyik a katonai megrendelésekért...