A nagy Gazdasagi Világválsag
-
ManoNegra #3259 Szlovákia: az eurovályú-cirkusz, avagy miről is szól az Európai Stabilizációs Mechanizmus
[i]...Aztán nyár végén és szeptemberben, ahogy közelített a nagy nap, lázas koalíciós tanácskozások kezdődtek. Itt merült fel az az ötlet, hogy kössék össze az ESM-ről való szavazást a kormány elleni bizalmi szavazással, ami – ismervén az ESM-tervezet hazaáruló jellegét – nem is annyira bizarr ötlet. Így is lett, az eredmény pedig az, hogy a szlovák parlamentben kedden a 124 képviselőből 55-en szavaztak a kormány és az ESM mellett a szükséges 76 helyett, így nem lett megszavazva sem az ESM, sem a „bizalom” a kormány számára. Persze minden országban voltak, akik az ESM ellen szavaztak, de ezek rendszerint vagy a szélsőjobb vagy a szélsőbal kategóriába tartoztak, a szlovákiai SaS pedig nemcsak liberális, hanem ráadásul koalíciós kormánypárt is. Sulík egy európai liberálishoz méltatlanul olyasmit merészelt nyilatkozni, hogy „inkább leszek kiközösített Brüsszelben, mintsem szégyellnem kelljen magam a gyerekeim előtt azért, hogy eladósítottam őket”.
A hírre a „piacok”, akik véleménye mindig elsődleges fontosságú, azon nyomban leértékelték az eurót, elkezdődött az vinnyogás a demokrácia alkonyáról, a Szlovákia „jó hírnevén” (értsd: „szófogadó jó szolga”) esett csorbáról, befektetői bizalomról... csak valahogy a szlovák lakosságról nem esett egy szó sem. Az világos volt, hogy Sulík ezt nem viszi el szárazon, mindjárt fel is kérték, hogy mondjon le önként, amit elutasított, mondván ős csak a lelkiismerete szerint szavazott. Ez ma Európában nem megengedett.
Csütörtök reggel – természetesen titkos szavazáson – a „partnerek” leváltották parlamenti elnöki posztjáról és megszavazták az ESM-et is. Így megy ez a fejlett demokráciákban: amit kedden nem szavazunk meg, majd megszavazzuk csütörtökön, nagyon hasonló cirkuszt eljátszottak már a lisszaboni szerződéssel is Írországban. A Radièová-kormány tehát megbukott, az előrehozott választások időpontját március 10-ére tűzték ki. Az eseménysor nagy nyertese a gerinctelenül és sunyi módon, ám sikeresen taktikázó Fico, aki azzal, hogy második nekifutásra megszavazta az ESM-et, egy csapásra szalonképessé vált és már most kombinálnak, hogy egy leendő koalícióban már esetleg benne lehetne. Sulík még nem adja fel és mivel alkotmány-ellenes, hogy ugyanarról a kérdésről kétszer szavazzanak, most az Alkotmánybírósághoz fordult – de ez már csak epilógus, amit ismerhetünk a sok mindenben etalonként szolgáló lisszaboni szerződés keresztül verésének példájából is. (A legtöbb országban alkotmányellenes volt, hogy népszavazás nélkül döntsön a parlament olyan kérdésről, ami felülírja az adott ország alkotmányát – na és? Azóta is csönd van, pedig „de jure” a lisszaboni szerződés sok országban egyszerűen érvénytelen. Európát már régen nem a jog és pláne nem az igazságosság irányítja.)...