A nagy Gazdasagi Világválsag
-
#2919
Megint egy érdekvédelmi szervezet levele olyanok tollából akiknek fingjuk sincs arról, hogy a devizahitelezés technikailag hogyan történik, valamint hogy a devizavásárlás és eladás mily módon történik NAPI szinten egy bankban azért, hogy a deviza likviditását fenntartsa mindeközben pedig működni is tudjon. (röviden treasury operációk a bankon belül) Ráadásul azt sem veszi figyelembe a kedves nyílt levél írója, hogy a banki szerződéskötéskor egy irányadó kamatláb és irányadó árfolyam is kikötésre került.
Mi is történik a bankban amikor devizahitelt veszel fel:
Bank felvesz hitelt külföldről CHF-ben melyet átvált az MNB segítségével (vagy az ország belső pénzpiacának segítségével) magyar forintra, a magyar forintot kiközvetíti a kedves ügyfélnek a vásárlás napján jegyzett árfolyamon. Meghatároz egy törlesztőrészletet mely, az adott napi árfolyammal számolva fedezi a teljes futamidőre jutó CHF irányadó kamatláb mellett számított kamat és tőkeköltségeket.
Amikor az árfolyam romlik (azaz a forint gyengül a CHF-hez képest) a banknak több forintra van szüksége, hogy az esedékes törlesztőrészlethez szükséges CHF-et megvegye. Ha javul azt jóváírja az ügyfélszámlán árfolyamnyereség képpen. Ez képes egyfajta buffert is képezni és ha tartósan alacsony marad még le is vonhatják a tőketartozásból ennek összegét.
A probléma az, hogy jelenleg nagyon sok bank akar CHF-et venni (a visszafizetések miatt) és alig ad el valaki, ugyanis gyakorlatilag nincs ma Magyarországon CHF hitelezés. Így megszűnt a CHF likviditás is. És miután Magyarországnak nincs nagyon kereskedelmi kapcsolata Svájcal nem is kerül a devizatartalékba CHF a külkereskedelmen keresztül,ahonnan azt meg lehetne venni az MNB-től. Ezért kénytelenek EURO-CHF swapokat használni ami szintén extra költséggel jár. Azaz előbb eurora váltani a pénzt, majd euroból chf-et venni. Egyszerűen azért, mert az Euroval szemben jelentős források állnak rendelkezésre, valamint Svájc az Eurozóna felé jelentős exportot bonyolít, így van chf likviditás az európai pénzpiacon.
Tehát a devizahitelezésnek 2 fajtája van:
1.: Amikor az ügyfél nem lát semmit abból, hogy neki chf-et kell vennie,
2.: Amikor ő veszi meg a chf-et vagy szerzi be és fizeti be törlesztőrészletként. (Eurora ugyanez áll)
Tessék figyelmesen elolvasni amit írtam, ugyanis baromi tömény, de logikus.
Összegezve: Nem láttam levelet A Magyarországi Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetétől akkor amikor kb 10 éven keresztül a magyarországi adósok százezreket, milliókat, milliárdokat takarítottak meg a devizahitelezésnek köszönhetően miutén a magyarországi kamatláb és az EURO - CHF kamatláb között cirka 10% különbség volt éves szinten.
Akkor sem láttam tiltakozó levelet a kedves érdekvédelmi szervezettől, amikor a kormány bejelntette a devizahitel stoppot, anélkül, hogy végiggondolta volna annak hatását. (ha nincs uj devizehitel nincs devizalikviditás ha nincs likviditás elszáll az árfolyam és a visszafizetők járnak jól) Sokkal ésszerűbb lett volna stabilizálni a devizahitel állományt, azaz olyan feltételeket szabni amelyek segítenek a növekedés leállításában és a visszafizetés lassú lefolyásában, esetleg azonnali euróra váltásban. Bankok, ügyfelek és állam pedig egyaránt osztozva az átváltás okozta kínban.
Ezt sem láttam. Akkor most pedig kéretik kussolni és nem beleugatni abba amihez nem értenek.