A nagy Gazdasagi Világválsag
-
remark #2844 Görög tragédiák: nyúl a kalapból
Minél nagyobb az összeg, annál felelőtlenebbül döntenek róla. - Parkinson
...Mielőtt tehát hitelt adnánk a görögök lustaságáról, a sziesztázók kényelmességéről és az állami túlköltekezésről szóló, a sajtót hirtelen elárasztó beszámolóknak, és kárörvendően magunk is ugyanezt visszhangoznánk, elképzelve a verőfényes napsütésben semmittevő görög hivatalnokot, érdemes tudatosítanunk: ezek a közhelyek lehetnek jól időzített táviratok is, amelyek segítségével a jól informáltak épp most söprik be hasznukat.
... Le kell tehát szögeznünk: bármikor bármelyik állam pénzügyi csődbe juttatható a pénzpiac által. Ez rendszerhiba. Csakhogy a pénzpiac e hibából él, pontosabban ezért él: az államok eladósításáért, hol itt, hol ott a jókora zavarkeltéssel teremtett turbulencia hasznáért. Hogy is mondta az 1987-ben készült, ma már klaszszikusnak számító Tőzsdecápák című amerikai film főhőse, a csúcsbróker Gordon Gekko? „Semmit sem hozok létre. Birtokolok. Mi csináljuk a szabályokat, komám. A híreket, a háborút, a békét, az éhséget, a zavargást, a papíronkénti árat. Mi húzzuk elő a nyulat a kalapból, miközben mindenki más csak ül és néz, hogy hogy a pokolba csináltuk ezt.”
... Ugyanakkor az információk manipulálásával összehasonlíthatatlanul több profit érhető el, mintha valaki kreatív gazdasági társaságokba, innovációkba, versenyképes cégekbe fektetné a pénzét.
... Látjuk, mi történik, amikor a hitelezési spirál felgyorsul, amikor a bankrendszer azt mondja a média megafonján át: nem kell a kötvény, nincs hitel, túlzott a kockázat a pazarló állam miatt! Természetesen lesz hitel, csak még drágábban. Itt az jár jól, aki megcsinálja a hangulatot, mégpedig annak rovására, aki csak próbálja eltalálni. A nagyok csinálják a hangulatot, és kötik a jól informáltak biztonságával a határidős üzleteket – a többiek rovására.
... Látható, ez egy világméretű játék, a zsetonokat állami zászlók színezik, politikusok fényezik, és adózók adják össze a rávalót, hogy még több munkajövedelem alakulhasson át tőkejövedelemmé.
... A fenti összegek fajlagosan nagyobbak a görög ügyben előkerülő hitelnél, mégis csak szerény példák! Az Európai Bizottság Brüsszelben – ne feledjük, itt élnek a hangyák, ott lent, délen a kabócák! – egyre-másra hagyja jóvá a bankmentő csomagokat. A 2009. XII. 7-i COM (2009) 661. számú jelentésének 3.3-as pontjában olvassuk, hogy az európai kormányok 2008 és 2009 októbere között 3632 milliárd (!) euró értékű állami támogatást adtak a bankjaiknak, illetve ennyit hagyott jóvá az unió! (Az olasz és a belga mennyiséget nem tudták összeszámolni, így a jóváhagyás is szó nélkül járt.) A magyar EU–IMF hitel 20 milliárd euró, a görög három évre évi 37 milliárd, és az uniós államok magukat megterhelve ennek majd százszorosát adták síri csendben. A fenti 3632 milliárdból 2738 állami garancia, 231 tőkeemelés, 76 likviditásjavítás – és 587 milliárd euró ad hoc mentés! Micsoda zajongás a hitelezéskor, és micsoda lapítás a százszoros állami segélykor! A görögök döntik be Európát?
... Csak hát honnan volt a kormányoknak 3600 milliárd eurójuk, majd annyi, mint az összes tagállam egyéves költségvetési bevétele, ha többségük nyakig eladósodva elemi dolgokra sem költhet? Egyszerű: a pénz nem más, mint könyvelt követelés valakivel szemben. A kormányok aláírták, hogy bankok követelhetnek tőlük ennyit, például ha a spekulációból veszteségük van. Az egyiknek nyeresége van, ezt elteszi, amelyik vesztett a fogadáson, az megkapja az államtól. Talán már kapiskáljuk?
... „Amikor egy intézmény megépíti a tökéletes tervrajzú új székházát, akkor már javában hanyatlik” – emlékezünk Parkinson másik törvényére. Az Európai Központi Bank éves mérlegbeszámolójában büszkén írja, jóváhagyták nagyszerű, új székháza építését. A munkák 2010 tavaszán kezdődnek.