A nagy Gazdasagi Világválsag
-
remark #2646 Szerintem egyikőtöknek sincs igaza teljesen.
Frayer szerintem ott téved mikor azt írja:
"abból az 50 millióból, egy milliót visszatesznek a bankbetétbe, amire újabb 50 milliót lehet kihelyezni. Így végülis lényegtelen mennyi a letéti tartalék ráta, végtelen sok pénzt lehet csinálni így is úgy is."
Az 50 millió az már eleve úgy jön össze hogy közben a hitelt minden esetben visszateszik a bankba (helyesebben: az új hitelpénz a bankot (a bankrendszert) sosem hagyja el, mert nem kp-ban veszi fel az ügyfél a hitelt hanem "szálmapénzben", ami abban a pillanatban hogy elõállították, újabb hitel alapjául szolgálhat). Tehát nem végtelen amit elõállíthatnak, hanem ahogy Frayer írja, 50-szeres (2%-os tartalékrátát feltételezve).
Az más kérdés hogy a multiplikáció alapjául szolgáló high powered money-t is a bankrendszer állítja elõ, és így gyakorlatilag tényleg bármennyi pénzt elõ tudnak állítani, de "ez a bármennyi" ez nem a multiplikáció eredménye.
Szerintem.
De a következõben igaza van Frayernek, és ebben Bucser téved:
"pár hónapja vitték le a tartalék rátát, 2%, azaz kettő százalékra, ami azt jelenti, hogy egy millió betétre, 50 milliót lehet kihelyezni"
Amit fent leírtam, most számokkal. 2% tartalékrátát feltételezve, 50 milliós kezdõtõke esetén a bank a következõ összeget tudja elõállítani:
Lépés: 0 / Kezdõtõke: 50.00 / Összes pénz: 50.00
Lépés: 1 / Új hitelpénz: 49.00 / Összes pénz: 99.00
Lépés: 2 / Új hitelpénz: 48.02 / Összes pénz: 147.02
Lépés: 3 / Új hitelpénz: 47.06 / Összes pénz: 194.08
Lépés: 4 / Új hitelpénz: 46.12 / Összes pénz: 240.20
Lépés: 5 / Új hitelpénz: 45.20 / Összes pénz: 285.39
Lépés: 6 / Új hitelpénz: 44.29 / Összes pénz: 329.69
Lépés: 7 / Új hitelpénz: 43.41 / Összes pénz: 373.09
Lépés: 8 / Új hitelpénz: 42.54 / Összes pénz: 415.63
Lépés: 9 / Új hitelpénz: 41.69 / Összes pénz: 457.32
Lépés: 10 / Új hitelpénz: 40.85 / Összes pénz: 498.17
10 lépes után már 498 millió van a rendszerben összesen, amibõl csak 50 van "lekötve", a többi szabadon vándorol. 100 lépés után már 2181 milló van a rendszerben, ami eléggé nagy ugrás a kezdeti 50 millióhoz képest.
Persze mindez csak elmélet, de szerintem fontos megérteni hogy miért van az hogy elméletileg semmi sem akadályozza meg a bankot abban hogy kezdeti 50 millió esetén ne helyezzen ki akár plusz 2450 milliót. Ez a 2450 ez színtiszta hitelpénz (végülis az 50 is hitelpénz, de az máshogy jön létre).
Az is nagyon fontos részletkérdés hogy mi a különbség a fenti elmélet, és a gyakorlat között. A gyakorlaban a banknak nem kell végigjátszania a fenti folyamatot. A gyakorlatban elég ha a nap végén a bank forrásai meghaladják a bank által teremtett hitel mennyiségét, azaz ha reggel bejön a bankba az 50 millió alaptõke, akkor egyetlen tranzakcióval létrehozhatnak 2450 milliót, hiszen a nap végén a bank könyvelésében ilyenkor forrás oldalon 2500 millió (50+2450) fog állni, a teremtett és kihelyezett hitel összege pedig 2450 millió, azaz teljesül a 2% tartalékráta követelmény, hiszen 2 százaléknyi "betét" nem került kihelyezésre, mert 2450/2500=0.98. Mindez azért történhet meg, mert a bank a valóságban nem KIhelyezi a hitelt, azaz az ügyfél nem távozik el vele sehova, hanem az is ott marad a bankba, és így a bank forrását képezi.
Kiegészítés: Az se változtat semmin, ha az ügyfél aki felveszi a hitelt átmegy egy másik bankba a hitellel, mert a bankok egymástól megveszik a forrást, így végeredményben az számít csak hogy a teljes bankrendszer szintjén teljesüljön a 2% tartalékráta. Ezért mondom mindig azt, hogy felejtsük el hogy több bank létezik, a helyzetet sokkal könnyeb úgy megérteni, ha azt képzeljük el hogy csak egyetlen egy bank létezik [ami teljesen véletlenül egyezik az NWO megközelítéssel... nohát-nohát, lehet mégse hülyeség amit az NWO-sok állítanak?].
Végeredményben az, hogy a bank kihelyezi-e a 2450 milliót vagy sem, az esetek többségében pusztán attól függ hogy szándékában áll-e kihelyezni. Hiszen a kamatkényszer miatt folyamatosan MINDENKI sorban áll hogy újabb és újabb forráshoz jusson, azaz igény mindig van a frissen elõállított hitelpénzre. "Mindenki" szívesen jut a bankkal lepaktálva úgy elõnyhöz más hasonszőrűekkel szemben hogy hitelbõl finanszírozza tevékenségét, azaz egy ócska bár hatásos trükkel úgy veszi ki a másik zsebébõl a vagyonát hogy az tehetetlenül nézi csak hogy mi történik vele. Persze ennek a rövidtávú elõnynek hosszútávon súlyos ára van, a kamat miatt. De tudjuk jól hogy mirõl szól a gazdasági rendszer: egyetlen feladata hogy a rövidtavú elõnyt egy szu"k réteg kezében tartsa, miközben a hosszútávú hátrányokat szétterítse a teljes gazdaság egészén, azaz azt az ország lakosaira hárítsa.