A nagy Gazdasagi Világválsag
-
zsákos #1905 A mai technológiával sokkal jobbat is lehetne gyártani a kis aranyos drágánál. A zsiguli pedig egy jó autó, akárki akármit mond.
Esetleg ezt tényekkel is alátámasztanád. Vaszínű hogy lehetne, de szerinted akkor az mennyivel lenne drágább? Ki venné meg? A második részén meg röhögni tudok. Üljél be nyáron mondjuk egy klímás Sokda Fabiába, ami nagy és kényelmes is. Aztán majd rájössz, hogy mekkora baromságot mondtál. - Nagyjából ugyanannyi, mert az alapanyagok ugyanannyiba kerülnek, csak a technológia változott.
Kérdés hogy jobb e az átlagembernek attól hogy a gazdagokat majmolja ?Jobb e az ha úgy csinál mint aki már világpolgár meg européer és jóízűen eszi a SZAR EURÓPAI TAKNYOT, csak mert az európából való, vagy csak mert kínából való...
Milyen szar európai taknyot? - A lejárt szavatosságú vagy eredetileg is műkajának készített németneknemvalódeamagyarmajdmegeszimertmuszájleszneki TAKNYOT.
A magyar termékek minősége sokszor egy rossz vicc... - De még többször a külföldi termékek minősége egyáltalán nem vicces, hanem nagyon is komoly.
Mert én ahogy olvasgattam, az jött le hogy annak idején nevetgélve, mulatozva hántották együtt a kukoricát a falusiak, segített egyik a másiknak és szórakozás közben dolgozgattak. Igaz állatokkal lassabban ment a földművelés, de nem is nagyon volt hová kapkodni... közben ráért gondolkodni és amúgy sem kellett egész évben minden álló nap szántani... változatos volt a munka, a természettel együttműködve élték mindennapjaikat.
Nem tudom te mennyi földmunkát láttál életeben vagy csináltál. Kurva kemény meló nem szórakozás közben dolgozgatás. - Azt hiszed nem tudom ? Esetleg a kiskertet egy évben kétszer felásni, vagy néha néha kikapálni nem annyira megerőltető, a nagy területeket és a nehéz munkákat állatokkal végeztették. Nem kellet minden nap szántani, de mindig van mit csinálni. Természettel együttműködva? Egy városi embernek már a kukoricás is az, de egy erdővel összevetve a megművelt területek eléggé természetidegenek... A város az nem természetes környezet hanem természetellenes. Az más kérdés hogy már megszokott.
A mesteremberek azt csinálták amit tudtak és szerettek csinálni és amire valóban szükség volt: csizmát, ruhát, szerszámot, asztalt, kemencét, házat...
Az amit tudtak részig stimmelt. Régen a foglalkozások részben generációról generációra öröklődtek. A kovács fia kovács lett, de földtúró parasztból ritkán lett kovács. Akkori szinten igen drága dolgokkal dolgozott... A földtúró paraszt fiának ha volt kedve és tehetsége szabadidejében nekiállt és gyakorolt és mesterré lett.
A mai technikával tizedére lehetne csökkenteni a befektetett emberi munkaerőt, minden téren: a ruhagyártás, a bútorgyártás, a földművelés terén...
Ne a magyar állapotokból indulj ki. A kinti mezőgazadságok a magyarhoz képest brutál gépesítettek. Itt is igaz, hogy lehetne jobban gépesíteni valamit, csak nem éri meg. Olcsóbb a szövőnő még hosszab távon is, mert rugalmas. Ha ő nincs a ruha x-szer több és még neki sincs állása.
Mert hülyék irányítják a hülye rendszert, nagyjából és a még hülyébbek meg beletörődnek. Mennyi összeeszkábálni egy szövőgépet ? hánymázsa alapanyag és hány óra befektetett energia ? És a szövőgépgyártó gép összeépítése mennyi idő és alapanyag és energiabefektetés ?
És ha végig van gépesítve akkor mennyi emberi időt és energiát takarít meg ? És akkor mennyivel kerül kevesebbe egy gépi szövésű ruha mint egy kézi szövésű ?
HA AKARNÁK, gépesítenék. Egyszer kellene összeállítani a gépeket és nem megvenni, hanem a dolgozókkal összeépíttetni. Azután a dolgozók helyett a gépek robotolhatnának.
Olcsóbb az emberi munkaerő ? Hosszú távon ? És az elfecsérelt hónapok-évek ?
A földeken sem kénytelen a szántó traktorral dolgozni, de ha már adott a lehetőség... Esetleg van EGY földmunkagépes, akinek nincs is földje, de elvégzi a munkákat és cserébe részt kap a termésből. Mi a gond ?
Hol vesztettük el a fonalat ? Hol tévedt el az emberiség ?