Informatika és tudomány

A nagy Gazdasagi Világválsag
  • [NST]Cifu
    #1092
    A repülőgépipart azért hoztam fel példának, mert ott is hasonló volt a helyzet. Sok gyártó, sokszor azonos gépeket gyártottak licencben a felfutásuk idején (igen, főleg a II.Vh idején). A II.Vh után mikor a fejlesztésekre került a sor, egy ideig működött még a sok szereplős modell, hiszen egyfelől nagy volt a fejlődés sebessége, új technológiák jelentek meg, amik új repülőgépeket jelentettek, ezért nagy volt a főleg katonai felvásárolóipar. Valahol az 1960-as évek környékén aztán a tendencia fordulni látszott, a hadseregek/országok számára egyre nagyobb terhet jelentett a fejlesztések fizetése, illetve az azonos feladatkörre több eltérő típus rendszeresítése (az USAF az 1960-as évek elején tucatnyi elfogó vadászgéptípust tartott rendszerben például). Azok a cégek, amelyek a felfutó civil repülésre koncentráltak (ilyen volt a Boeing, a Sud Aviation és a Douglas) ezt az időt jól átvészelték, azok viszont, amelyeket hátrányosan érintett a katonai repülőgépek rendelésének koncentrálása és lelassulása, illetve nem bírtak az egyre növekvő fejlesztési igényekkel lépést tartani, kénytelenek voltak beolvadni (pl. az 1939-ben létrejött, és 1967-ben a Douglassal összeolvadó McDonnell) vagy megszüntek (pl. Republic Aviation).

    A Lockheed katonai óriáscég, ő is gyártott civil gépeket (pl. L-1011), de nem tudta felvenni a versenyt a Boeinggel és az akkor még csak formálódó Airbussal, ezért kivonult a piacról. A Lockheed egy tipikusan olyan cég, amely katonai megrendelések nélkül felkopna az álla, a civil piacon nem igazán lenne életképes. A konkurens Boeing más kategória, ő éppen azzal a problémával küzd, hogy nagyon jó gazdasági tapasztalata/szemlélete van, de a lobby mögötte nem olyan erős.

    Egy McDonnell-Douglas cég bedőlés, és beolvadása a Boeingbe nem kevésbé megrázó a szakmának érzelmi oldalról, mintha holnaptól a Cadillac eltűnne az autómárkaként a piacról. Csak persze egy repülőgép-ipar azért más lépték ma, mint egy autógyártó-ipar, az autó a mai társadalomban meghatározó helyet foglal el a hétköznapokban, ezért érzelmileg sokkal többen kötődnek hozzá.

    Ami a megacégek konkurálását illeti, nekem az a bajom, hogy a legtöbb esetben a megacégek megölik a kreativitást sajnos. Márpedig fejlődni a kreativitás útján lehet, ami ugyanakkor üzleti kockázatot is jelent - na és az üzleti kockázat az, amit egy megacég nem sűrűn fog megengedni magának.