Informatika és tudomány

A nagy Gazdasagi Világválsag
  • [NST]Cifu
    #1044
    Amikor meg 1-10-100 millió LCD TV árát veszik fel hitelbe, és a törlesztést meg a kamatokat rád verik magas adók, magas árak formájában, akkor ki a felelős?

    A hitel felvétele lehetőség, nem kötelezően elírt dolog. Annyi józanságának mindenkinek kell lennie, hogy fel tudja mérni, mi az, amit bevállal adott esetben, és mi az ami nem. Én a privát emberekről szóltam, nem a céges hitelekről. Az más tészta, de hasonló szint.

    A "kisember", mert "hagyja", hogy országok vagy pénzügyi értelemben véve hasonló méretű privát társaságok "hitelből akarnak megélni"?

    Ennek eldöntése nem a kis emberek, hanem az országot működtető politikusok dolga, az persze a kis embernek is érdeke, hogy legyen munkahelye és fizetése (lehetőleg minél magasabb), amíg a dolog nem érinti, nem érdekli, hogy ezt hogy valósítják meg.

    A háborúkkal kapcsolatban nem jött még szembe soha arra vonatkozó adat hogy a háború elsősorban üzlet, mely üzlettel NEM a csóringer katona, meg az utána maradó özvegy és árvák járnak jól?

    Attól függ, melyik háború. Az én egyik kedvenc példám a 'Foci Háború', ami El Salvador és Honduras között zajlott le 1969-ben. A két ország nemzetiségi ellentétei (Hondurasba több százezer emigrált egykor El Salvadori élt) egy focimérközés eredménye miatt először utcai verekedésbe, majd egy fegyveres konfliktusba, háborúba torkollott.

    A hagyományos értelemben vett modern háború célja alapvetően az, hogy egy ország területet nyerjen, a saját területi biztonságát megóvja, illetve gazdasági/politikai érdekeit képviselje. Háborút indítani nem a kis ember indítanak eredetileg, de ők is képviselik az országot. Nem véletlen, hogy az összes ország alapokiratában szerepel az egyén kötelessége arra vonatkozólag, hogy háborúban az országát képviselje. Ha egy háborúval nem tud viszont azonosulni, akkor fellázadhat vagy megtagadhatja eme kötelességét.

    De nem is a kis csóró senki akarta a háborút, se semmilyen más apró vagy nagyobb háborúval kapcsolatos döntést nem ő hozott meg. Az állítólagos fejlõdéssel sem õ jár jól. A kis csóringer használja az eszét, és hamar rájött, hogy háborút nem vívni jó, hanem mással vívatni.

    Ha hisz benne, hogy amit tesz a saját érdekeit is szolgálja, akkor meg fogja tenni. Nem véletlen, hogy minden háborúban fontos szerepet játszott a motiváció, ami a katonákat ösztönözte. Ennek a hagyományos neve propaganda, bár ez a szó ma már inkább negatív felhangot kapott.

    Hidd el, ahogy a háborút is, úgy a ma hitelfelvétel ötletét is egyre kevesebben támogatják.

    Ez országtól és nemzettől függ, a felvilágosultság és az ismeret fogalma ezért fontos.

    De mivel jó marketinggel, propagandával, indoktrinációval, és még ügyesebb közvetlen vagy közvetett kényszerrel még a szart is el lehet adni, a háborúra is, és a hitelre is van vevő annak ellenére hogy sokan tudják hogy ez így nem jó. Végeredményben sosem a "kisember" határozza meg hogy "hogyan dönt" a tömeg, ezt a pszichológusok, marketingesek, propagandisták jól tudják.

    A háborúban a propaganda nem feltétlen jelent rosszat. Ahhoz, hogy tűzbe hozd az embereket, motiváció kell, indok, hogy miért harcolsz. Hidd el, nagyon könnyen lehet olyan vélt vagy valós sérelmeket, történelmi eseményeket találni, amivel ez elérhető. Ha ezekkel nem ért egyet a katona, akkor jön a hadbíróság és példa statuálás. Egy háborúban a gyengeség jele is rossz eredményt szülhet.

    Egy hitel felvételt ezzel összemosni erősen erőltetett. Nem fognak fegyvert a homlokodhoz, nem köp le senki, ha nem veszel fel hitelt. A hitellel egy gazdasági kockázatot vállalsz, miszerint bízol abban, hogy a hitelt vissza tudod fizetni. Ha valaki összeadja a hitel költségeit és részleteit, és nem látja át, hogy mi szerint fogja eme hitelt felvenni, az a saját felelőssége. Az, hogy megtévesztő reklámokkal befolyásolják az embert, ügyeskedés kategória, ez ismét két oldalú dolog - egyfelől kell legyen egy felügyeleti szerv, aki erre figyel (lásd Piramis játékok betiltása), másfelől kell egy olyan józanság, hogy az ember összehasonlítva a többi lehetőséggel lássa, reális-e az adott konstrukció, vagy sem. Ha valakiben nincs meg a józanság, azt kívülről nem igen lehet pótolni.

    Sose a Gipsz Jakab a felelős, hanem az X kormány, meg az Y vállalat, meg az emberiség. Azokat meg ugye felelősségre nem lehet vonni. Hogyan bünteted meg Y vállalatot? Nincs teste, nem tudod börtönbe zárni. Kényelmes azok számára akik a kormányokat és cégeket csak fedezékül használják...

    A kormányok és cégeknek kell lennie elszámolhatóságának. Ez a felelősségre vonás kérdése.

    De végül is igazad van, és fontos dologra világítottál rá: a hitelválsággal kapcsolatban sem a "rendszer" a felelős és a gazdasági válsággal kapcsolatban sem a "rendszer" lesz a felelős, hanem konkrét emberek. Csak abban nem értünk egyet, hogy ezek a konkrét emberek a kis csóró senkik tömegei lennének-e vagy a rendszert üzemeltető Gipsz Jakab és társai.

    Ez így nem éppen korrekt sommázás. Maga a hitel rendszere nem elítélendő szerintem. Ha egy vállalkozást vagy céget akarsz elindítani, terveid vannak, amihez tőke kell, és magad nem rendelkezel vele, de bízol benne, hogy a dolog beválik, és azt egy adott konstrukcióval meg tudod valósítani, és a kölcsönt (hiszen a hitel egy kölcsön végül is) vissza tudod fizetni akkor egy jó lehetőség az indulásra. A gond ott van, amikor olyan hitelt vesz fel valaki, amit már előre láthatóan nem fog tudni teljesíteni.

    Azt sem mondom, hogy csak a hitelt kérő lehet hibás. Ha a hitelező veri át ügyfelét, az legalább ennyire elítélendő (lásd embertelen kamatra adott gyors ügyintézésű hitelek). Maga a hitel rendszere önmagában nem lenne probléma. Ha megfelelően kezelné mindenki...