• dez
    #300
    "Ez filozófiailag remekül indokolható. A lényeg, hogy a tudományos kísérlte nem különbözik sokban a hétköznapi tapasztalástól, csak annyiban, hogy az eredmény kiértékelésére egy megfelelő módszert használnak, illetve igyekeznek lehetőség szerint kontrollálni a körülményeket. Szóval, ami az egyszerű hétköznapi tapasztalás számára hozzáférhető, az tudományos vizsgálat tárgya is lehet. Azok a dolgok, amik elvileg sem észlelhetők semmilyen módon, azok létezése vagy nemléttezése szerintem nem sokat számít."

    Újabb "szerinem". Sokan nem így gondolják. (Tudósok is.)
    Másrészt, nem csak egyfajta tudományos feltételrendszer van. Pl. a pszichológia nem ugyanazokat az elveket használja, mint a fizika vagy a kémia.

    De a lényeg itt nem ez volt.

    "Maradjunk egy egyszerűbb állításnál : Nem mondhatod semmire, hogy egész biztosan soha nem lesz képes a tudomány vizsgálni, hacsak valami alapvető elv nem tiltja ezt."

    1. Én nem mondtam, hogy soha sem fogja tudni vizsgálni. De olyan lehet, hogy adott pillanatban nem tud vele mit kezdeni. Mint pl. most a természettudományok.
    2. A tudomány ma is vizsgálja a tudatot, sőt, a lelket is - többféleképp is próbálják megközelíteni ezeket. Csak ez nem feltétlenül a fizika, kémia, stb. Hanem a pszichológia, filozófia, stb.

    "Ezt már többször elmagyaráztam, nem ismétlem magam feleslegesen."

    Persze, indokoltad, de attól még így van.

    "Például? Mellesleg a kvázi tény és a tény közt óriási különbség van."

    Ősrobbanás, evolúció (a mai materialista formájában), stb. Sokáig azt hitték, a tér és idő abszolút dolgok, stb.

    Érdekes, hogy azt írod, hogy a kvázi tény és a tény között óriási különbség van. Korábban épp én hívtam fel erre a figyelmed, mert azt írtad, a kettőt gyakorlatilag egynek tekinted, amíg be nem bizonyosodik, hogy nem úgy van.

    ""A tudatot, lelket egyszerűen nem áll érdeketekben valós dolognak tekinteni. A többi csak szöveg."

    Mikor mondtam én, hogy a tudat nem létezik? A léleknek meg csak a spirituális értelmezését vonom kétségbe."

    Itt természetesen a tudat anyagfelettiségére (a mai fizikával megfogható anyag, legalábbis) gondoltam. És épp most vontad kétségbe a lélek ilyetén minőségét.

    "Amennyire én tudom, a filozófia és a pszichológia is azt mondja, hogy a szubjektív tapasztalat (diplomatikusan fogalmazva) "nem megbízható". A tudományos kutatási módszerek épp azért lettek kidolgozva, hogy a szubjektivitásból adódó hibákat lehetőség szerint kiküszöböljék."

    Na ja, de lehetnek dolgok, amikről csak személyesen lehet meggyőződni. (Nézd meg a Kapcsolat c. filmet. Vagy tanulj meditálni.)

    "Folyamatosan tényként közlöd, hogy én vagyok a hülye, szűk látókörű ősmaterialista, stb., és neked meg mindenképp igazad van. Egyszer sem mondtál olyasmit, hogy van valami halvány esélye, hogy nekem van igazam. Én viszont mindíg csak annyit mondtam, hogy az állításaid valószínűtlenek, illetve nem eléggé bizonyítottak, de nem mondtam, hogy egész biztosan tévedsz."

    Én nem mondtam, hogy biztosan igazam van, csak épp nem fogadtam el az te érveidet.

    "Igen, egy síkon keresünk, azon a síkon, ahol a megbízható tudás elérhető. És szerencsére csak ez az egy irányzat van a tudományban is. A többit hívják áltudománynak."

    Ez tévedés. Csak bizonyos tudományágakra igaz. A pszichológia (kivéve a "materialistább" irányzatokat), filozófia, stb. nem ugyanazt a módszert alkalmazza. (Persze, egy másik materialista ismerősöm szerint azok is áltudományok.)