BiroAndras#297
"1) Az agy a működése folyamán bizonyos emergens, holisztikus természetű jelenségeket hoz létre, amelyek „különbözőek és mások”, többet jelentenek, mint azoknak a neurofizikai-kémiai eseményeknek az összege, amelyekből e jelenségek felépülnek, továbbá nem redukálhatók neurális történésekre."
Ez nekem kicsit homályos. Mit jelent ez pontosan?
"2) A tudat mint belső szubjektív tapasztalat és élmény felső szintű kauzális, oksági szerepet játszik az agyműködésben.."
Ezzel meg egyetértek.
"Az agy nem figyeli önmagát! Az agyban zajló neurofiziológiai izgalmi folyamatok átlagszintje ugyan homeosztatikusan regulált, ugyanúgy, ahogy a szervezet számos fiziológiai állandója, de ez nem a neurofiziológiai folyamatok tudat általi kontrollja."
Ezzel sincs semmi gond. Bár a "homeosztatikus" kifejezést nem ismerem.
"Továbbá nem tartom valószínűnek, hogy az emberi tudat fizikailag az agyban lenne, csakis amiért emergens entitása az agy neurofiziológiai folyamatainak."
Ez viszont nem látom, hogy honnan következik. Meg némiképp magyartalan a két tagmondat összekapcsolása, így nem egészen világos, hogy mire gondolt.
"Nos, ez nem egészen úgy hangzik, mintha a tudat egy "félretett dolog" lenne, hanem nagyon is sok kutatás fő kérdésköre."
Mondtam én, hogy félretett? Én azt mondtam, hogy szerintem nem tudunk még eleget ahhoz, hogy a tudatot komolyan vizsgáljuk, hiszen még definiálni sem tudjuk. De mint mondtam, ez csak vélemény, nem akarok senkit megakadályozni a kutatásban.
Én is idézhetek a cikkből :
"a tudat fõ funkciója az adott pillanatban nem fontos, tehát irreleváns tudattartalmak kirekesztése a racionális mezõbõl abból a célból, hogy a tudattalan felé mozgassa azokat. Ez a kiiktatási funkció tulajdonképpen védelem a szükségtelen, haszontalan és ezáltal igen megterhelõ információáradattal szemben ."
Nem valami ilyesmit állítottam én régebben ?
A cikk végkövetkeztetése egyébként elég vadnak és megalapozatlannak tűnik számomra.
"The Split Brain Revisited"
Érdekes olvasmány. Mellesleg lényegében az összes állításomat alátámasztja.
Például, amit folyamatosan hangoztatok :
"These findings all suggest that the interpretive mechanism
of the left hemisphere is always hard at work, seeking the meaning
of events. It is constantly looking for order and reason, even
when there is none—which leads it continually to make mistakes.
It tends to overgeneralize, frequently constructing a potential
past as opposed to a true one."
Pontosan emiatt kell szigorúan ragaszkodni a tudományos módszerhez.
Emellett szól pl. az agy erős modularitásáról, amit olyan nehezen akartál elfogadni. De talán a legérdekesebb dolog benne, hogy a két fél agy két fél tudatnak is látszik, aminek meglehetősen tragikus következménye van a tudat spirituális értelmezésére nézve...