• dez
    #286
    Mégis válaszolok erre, mert még félreérted.

    "Ez nem világos. Hogy jön a képzelet definíciójához az, hogy szerintem milyen a világ?"

    Az egyik a másik kapcsán merült fel.

    "Megint csak nem vágom, hogy ez hogy jön össze. Ha egyszer nincs rá bizonyíték, és ellene szólnak az elméletek, akkor ebből hogy jön ki az, hogy könnyen beláthatő, és csak a hülye nem érti?"

    Úgy, hogy sokak agya egy bejáratott nyomvonal mentén jár, és így nem is veszik észre, hogy máshonnan közelítve más megfontolások merülnek fel. Na most, van, aki ki tud lépni a kitaposott ösvényről, és van, aki nem.

    "Meg pl. a filozófusok, mert hogy ők találták ki. És mindenki, aki szeretné biztosan tudni, hogy az elméletében nincsennek lyukak, illetve önellentmondások. Megint csak arra való, hogy megvédje az embert a saját és mások szubjektivitásától."

    Nem tök mindegy most, hogy matematikus vagy filozófus? Aki nem ismeri, vagy nem elég intelligens hozzá, annak nem tudsz ezzel sem bizonyítani semmit.

    "Még mindíg tévedsz. Én azt mondom folyamatosan, hogy ha valaki ellentmond a tudománynak, attól még nem biztos, hogy igaza van. Kitalálnak az emberek mindenféle elméleteket, és ezek közt akár jó is lehet. De honnan tudhatjuk, hogy melyik a jó, és melyik hülyeség? Három dolog kell hozzá : Bizonyíték, Bizonyíték és Bizonyíték."

    Szerintem neked egész nap ez a szó visszhangzik a fejedben. Ezzel tereled el a figyelmed bizonyos dolgokról.

    "Ja, hogy csak ennyi. Ezt már megbeszéltük. Én nem látok benne semmi olyat, ami ellentmondana a jelenlegi tudománynak."

    Te sokmindent nem látsz.

    "A hibát ott követed el, hogy a tudat által érzékelt belső világot egy az egyben meg akarod feleltetni a fizikai világnak. Erre próbáltam volna a számítógép hasonlatot alkalmazni, de nagyon nem akartad megérteni és a végén teljesen elkeveredtünk.
    Megpróbálom mégegyszer röviden elmagyarázni:
    A lényeg, mint mondtam, hogy két különböző világról van szó. Van egyszer a fizikai világ, amiben az egy szerkezete benne van. És van a másik a gondolataink világa (~cybertér), ami nem fizikai, hanem az agyműködés által generált "virtuális" világ. Egy információs rendszernél "fizikai" és "logikai" felépítésként szoktat hivatkozni ezekre. A fizikait gondolom nem kell magyarázni. A logikai felépítés azt jelenti, hogy az adatok áramlása és feldolgozása szempontjából milyen részegységek vannak, hogy kapcsolódnak, hol helyezkenek el, mi a szerepük, stb. Ez gyakran teljesen eltér a fizikai felépítéstől. Például, ha egy program egy fájlt olvas, az egy logikai objektum. Fizikailag lehet egy merevlemezen, de lehet több lemezen szétszórva (RAID), lehet optikai lemezen, lehet szalagos meghajtón, lehet egy másik gépen, lehet a memóriában (RAM drive), de lehet teljesen logikai fájl is, mint pl. a unix/linux rendszereken sok rendszerparamétert szöveges fájlként lehet kiolvasni. A program többnyire nem tudja, és nem is érdekli, hogy fizikailag hol van a fájl, mert csak a logikai kapcsolat fontos. Hasonlóképpen, amikor a gondolataink világát vizsgáljuk, nem fizikai világot látunk, enniyben igazad van. De ez a világ nem szükségképpen spirituális, hanem egy információ feldolgozó rendszer által generált virtuális tér, aminek megvannak a saját a fizikától eltérő szabályai. A másik dolog pedig, hogy a tudat nem fedi le a teljes rendszert, csak mint valamiféle központi irányító működik. Tehát nem a nyers adatokkal dolgozik, hanem azokat előkészítik számára az alacsonyabb szintű rendszerek. Ezér nem pixeleket látunk, hanem egész tárgyakat.
    Egyébként azt is vizsgálták különféle kutatások, hogy hogyan jut hozzá a tudat a tárolt információkhoz. Például mérték azt, hogy különféle egyszerű kérdések megválaszolása mennyi ideig tart, és hogy ez hogy függ a körülményektől. Azt találták, hogy a tárolt tudáshoz való hozzáférésnek van időigénye, és az függ attól, hogy az előkeresendő adatok milyen viszonyban vannak egymással, illetve hogy az aktuális kontextusba mennyire illeszkednek. Például olyan egyszerű kérdésekről van szó, ami egy dolog egy tulajdonságára kérdez rá (pl. szőrös-e az egér?).
    Szemantikus hálók
    A pszichológusok is használják
    Tehát úgy tűnik, hogy mégsem annyira egy pontban vannak az információk. A vizsgálatok alapján ténylegesen a tudatban levő információ nagyon korlátozott mennyiségő, kb. mint egy processzor regiszterei. A többi információt be kell olvasni.
    Irodalom"

    Ez itt csak mellébeszélés.