BiroAndras#263
"Figyu! Attól még nem tudománytalan valami, hogy parajelenségekkel foglalkozik. Azaz, azt kutatja, hogy ezek léteznek-e vagy sem."
Nem ez a lényeg, hanem a módszer. Eddig azt mondtad, hogy a tudományon belül vagyunk, tehát elfogadjuk a tudományos megismerési módszert, és az eredményeket is. Ehhez képest most sorra kérdőjelezed meg ezeket. Számomra ebből az derül ki, hogy inkább tudományellenes vagy. Innentől meg nincs meg a közös alapunk egy értelmes vitához. Mondom, már nem egyszer résztvettem hasonló vitában, és így tudom, hogy nem vezet sehová.
"Úgy tűnik, az anyagi világgal kapcsolatos információk jó részét nem tudja önállóan kezelni, erre kell az agy."
Viszont számos kísérlet kimutatta, hogy az érzelmeknek és sok egyéb "lelki" folyamatnak is vannak fizikai megfelelői az egyban. Pl. különféle vegyianyagokkal igen sokféleképp lehet befolyásolni az agyműködést. Tehát összességében úgy néz ki, hogy lélek nélkül is magyarázható az ember működése. Emellett egyéb elvi problémákat is felvet a lélek feltevése, de ez megint csak messzire vezetne.
"Egy megfigyelést le lehet írni, de más dolog bizonyítani."
Ha a megfigyelés leírása kellően alapos, és a megfigyelés reprodukálható, akkor az maga a bizonyíték.
"Itt egy logikai bukfenc van: tudományos módszerekkel nem tudunk megmagyarázni valamit, ezért azt mondjuk, nincs, mert tudományosan nem bizonyítható... MATT."
Teljesen rosszul értelmezed a dolgokat. Ha a tudomány csak azt kutatná, ami tökéletesen magyarázható az ismert elméletekkel, akkor léyegében értelmetlen lenne, hiszen amit jól ismerünk, azt minek kutatni. A lényeg pont az, hogy megkeressük a bizonytalan pontokat, illetve fehér foltokat, és azokat kutassuk. Ha viszont nem tudunk kutatásokat végezni, hanem előzetes becslést kell adnunk, akkor két lehetőségünk van:
1. A már megszerzett tudást próbáljuk extrapolálni, és ez esetben elvetjük a parajelenségek lehetőségét.
2. Nem vesszük figyelembe eddigi tudásunk, de ekkor nincs mi alapján véleményt mondani.
Az új ismereteket pedig a meglévőkkel egy rendszerbe kell helyezni, és az ellentmondásokat kiküszöbölni. Ezért gáz az, ha az új adat alapvetően ellentmond a tudománynak. Hiszen a régi ismereteink keresztül-kasul igazolják egymást, ha a rendszer egyik pontján alapvető ellentmondást találunk, az az egészet romba dönti. Ez pedig elég fura lenne, hiszen imsmereteink jó részét folyamatosan próbára tesszük, nem csak a laboratóriumokban, hanem a mindennapi életben is (a gépeinket a tudomány által leírt összefüggések alapján terveztük, tehát, ha azok hibásak, akkor a gépeink nem is működhetnének).
Egy alapvetően új elem csak akkor tud beépülni, ha a régi elméleteket határesetként tartalmazza, és csak kiterjeszti őket az eddig nem vizsgált tartományokra. Ezt tette a relativitás elmélet, és a kvantumfizika is.