BiroAndras#249
"Szerintem a tudat az nem csak egy "kósza érzés"."
Nem azt mondtam, hogy a tudat csak egy érzés. Te mondtad azt, hogy a bizonyíték a tudat különlegességére az érzés. Én erre mondtam, hogy ez nem bizonyíték.
"Talán más eszközökhöz kell nyúlni, amikor a tudomány már kifogy azokból. Vannak a tudományos tények, de az ember nem csak tudományos tényekben gondolkodhat, mert a tudomány véges. Az élet több ennél."
Megint az a megfoghatatlan "plussz". A tudomány ellenzői mindíg erre hivatkoznak végső érvként. Csakhogy alaposabban megvizsgálva mindíg kiderül, hogy tarthatatlan álláspont.
""Tegyük fel, hogy találkozol egy robottal, ami telejsen embernek néz ki, és pontosan úgy is viselkedik."
Ilyen még nem létezik, és nem biztos, hogy valaha létezni fog..."
Lényegtelen, hogy lehetséges-e. Az elv számít.
"Ha tudományosan tudni nem is lesz túl könnyű, azt gondolom, érezni lehet majd."
Hát ez nem épp tudományosan megalapozott kijelentés. Mellesleg a tapasztalatok és a pszichológia is épp az ellenkezőjét mondják.
Pl. ezt nézd meg : Humanoid robotok
Lehet, hogy én vagyok rosszul összerakva, de amikor a videókat nézem, gyakran az az ÉRZÉSEM, hogy nem robotot látok, hanem egy embert szkafanderben.
"Mellesleg szerintem nincs annál "ördögibb", mint minnél meggyőzőbben szimulálni azt, hogy tudatos élőlényről van szó."
Ezt nem egészen értem. Most már a vallás is bejátszik?
"Már 1x megbeszéltük, hogy nem azt mondom, hogy a kvantumfizika hozza létre."
Akkor mit mondassz? Talán, ha pontosan meg tudnád fogalmazni, hogy mit is állítassz, könnyebb lenne.
""A tudományos megismerési módszer az eléggé stabil."
De korlátozott."
No igen, csak a tényleg létező dolgokkal hajlandó foglalkozni...
"Az egyre kevésbé hétköznapi magyarázatok elfogadása terén sokat kellett fejlődnie az tudománynak... Tehát pl. a realizmust, amit egykor megbízható döntőbírónak tartottak, ki kellett csukni a dologból..."
Nem rémlik ilyen. A tudományos megismerés alapvetően 2 dologra alapoz :
1. A kísérletek.
2. A matematika, és ezen belül különösen a logika.
Lényegében ez definiála a tudományt.
"Bizonyos mérnöki számításokhoz még jó. De pl. mint világkép... Hatalmasat bukott."
Sokkal közelebb áll a mai tudományos világképhez, mint bármely korábbi. Így egyáltalán nem beszélhetünk bukásról. Másrészt a newtoni világképnek sosem az volt a lényege, hogy hogyan kell pontosan kiszámolni az alma röppályáját, hanem az, hogy a világegyetemet megismerhető szabályok irányítják, melyek mindenhol egyformák, és megismerésük a fent említett módon lehetséges. Ez a rész viszont ma is igaz.
Emellett a newtoni fizikát használják az alkalmazások elsöprő többségében, tehát még igazán elavultnak se lehet mondani. A kvantumfizikának lényegében csak az elektronikában van gyakorlati haszna. A relativitáselméletnél meg csak a GPS műholdakat tudom megemlíteni. De még a tudományos kutatásokban is intenzíven használják.
Ennek egyszerűen az az oka, hogy a szélsőséges körülményektől eltekintve (ahol a qm, vagy a re. elm kell), a newtoni mechanika tökéletesen leírja a valóságot.
""Csak az nem ismert, hogy pontosan milyen körülmények kellenek. De ez áthidalható azzal, hogy a Földet utánozzuk."
Ez egyszerűen nem igaz. Nézz utána!"
Azt hiszem, elég tájékozott vagyok a témában, mive az egyik kedvencem. De erről kár vitatkozni, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az evolúció folyamatában semmi olyan nincs, ami elvi akadálya lenne a mesterséges megvalósításnak.
""Pl. egy program indítás hol történik? Nem tudsz egy konkrét helyet megnevezni."
De tökéletesen le tudom írni a folyamatot, és A-Z-ig tudom szimulálni is."
A folyamat leírása, és a konkrét hely megnevezése két teljesen különböző dolog.
"Olyan jelleggel nem találkoznak ott az információk."
Milyen jelleggel?
"Na ja, csakhogy pl. az embernél olyasmi IS tudatos lehet, ami nem kerül be a "központi egységbe". Miközben a procihoz nem jut el semmi abból, ami pl. DMA eléréssel töltődik be a memóriába a vinyóról, stb."
Ha valami tudatosul, az épp azt jelenti, hogy bekerül a "központi egységbe". A számítógép is megteheti, hogy nem használ DMA-t, hanem PIO módban a procin keresztül nyomja az adatot. Csakhogy ez nem hatékony, épp ezért találták ki a DMA-t. Másrészt az agyban is van olyan folyamat bőven, ami sohasem tudatosulhat. Ilyen szinte minden információ előfeldolgozás. Mint pl. egy tárgy színének, és fényességének meghatározása.
"Na ja, de a hálóban is fizikailag, vagy matematikailag leírható mennyiségekként van jelen."
Mint az agyban. Bár ez esetben a matematikai leírás még közel sem teljes.