• dez
    #226
    "Természetesen, a nem térbeli gondolkodással kapcsolatos modulok nincsennek "bekorlátozva" ilyen szempontból. De ez nem azt jelenti, hogy képesek több dimenzióban műveleteket végezni, hanem épp azt, hogy nem igazán képesek rá, még normál térben sem. A parajelenségek meg más lapra tartoznak."

    Korábban éppen te emelted ki a dimenziók, és pl. a párhuzamos világok közötti különbséget. A dimenziók és a követhetetlen egyenletek az anyag "mély rétegeihez" tartoznak, lehet, hogy azt belátható időn belül nem fogjuk tudni ésszel, képzelettel követni. És nem is mindenkit érdekel. De a párhuzamos világok egy másik eset, azt talán könnyebb felfogni, és több érdekességgel szolgálhat.

    "Az elme működésének sok részletét külön-külön lehet modellezni, és sok más jelenség mögött is lehet sejteni a működési elvet, de az egész összerakása egyelőre túl nagy falat. De szerintam annyi ma már látszik, hogy a koncepció (információ feldolgozó rendszer megközelítés) alapvetően helyes, nem várható radikálisan eltérő modell."

    Én inkább úgy fogalmaznék, hogy most így látszik.

    "Az tény, hogy a kvantumfizika többet enged meg, de az is csak fizika, egyenletekkel. Nem látom, hogy mennyiben lehet képes az "átélés" magyarázatára. Ha az egyenletek eredményeként adódó működést nem lehet "átélésnek" nevezni, akkor a kvantumfizika egyenletei semmivel se érnek többet."

    Én sem gondolom, hogy az teljes magyarázattal szolgál, csak közelebb visz hozzá.

    "No ez érdekelne. Ha legalább vázlatosan leírnád, akkor lenne fogalmam, hogy miről is beszélünk tulajdonképpen."

    Majd megkeresem.

    "Tény, hogy a mindennapi életben kevés jele van a kvantumfizikának."

    Sok érdekes kiderült már a biológiai rendszerek "tudásáról", amit nem gondolt előtte senki.

    "A napokban véletlenül a kezembe akadt Roger Penrose egy könyve. Ő nagy híve a kvantumfizika és az elme kapcsolatának, mégis elismeri, hogy az elmélete elég homályos még, és minden lényegesebb lépése erősen spekulatív. Mellesleg részletesen kifejtette, hogy mennyire nem megoldott a kvantumfizika szabályai és a makroszkópikus világ összeegyeztetése."

    Nem ismerem a műveit.

    "Ezzel szemben pl. Steven Pinker a "Hogyan működik az elme" c. könyvében egy olyan modellt ír le, ami kvantum-mentes, viszont nagyon jól megalapozott, logikusan egymásra épülő részekből áll, és az elme működésének rengeteg aspektusát leírja, beleértve pl. az érzelmeket is.
    Ráadásul nagyon konstruktív modell, rengeteg következtetést lehet levonni belőle, amik könnyen tesztelhetők is.
    Egyébként tudomásom szerint az nincs olyan MI projekt sem, amely a kvantummechanikát egyáltalán számításba venné."

    Számomra éppen az ilyen tökéletes keretekbe foglaltság, logikusság, megmagyarázottság a "gyanús"... Hiszen van jópár eddig alig értett része az emberi elmének.

    "A normális hétköznapi környezet, amiben minden ember felnő, a klasszikus fizikán alapul. Ez nem divat kérdése. Hiába tanulja meg az ember az iskolában a kvantumfizikát, addigra már rég késő ahhoz, hogy az agyának felépítését befolyásolja."

    Az ember agya nem csak a tudatos gondolatokból és egyéni tapasztalatokból "áll"...

    "Korlátozottan igen. De épp az a lényeg, hogy soha egyetlen állat se volt képes még csak a közelébe se kerülni egy átlagos embergyerek teljesítményének. És a majmok ezt hosszú, alapos tanítás után érik el, míg az emberek rövid idő allat, lényegében tudatos tanítás nélkül sokal többre jutnak. És ez pontosan azt jelzi, hogy a képesség elő-huzalozott."

    Ez nem egészen így van, jópár dologban ügyesebbek, mint akár a felnőttek. Vagy ha csak a kommunikációra gondolsz... Ott is vannak érdekességek: az állatok jó része mimikával több érzelmet, gondolatot tud kifejezni, mint egyes(?) emberek érezni... Csak nem tudják összetett mondatokba foglalni.