BiroAndras#164
"ez vezetett a kvantumszámítógép ötletéhez, ami - csodák-csodája - működik, tehát kissé több a dolog, mint filozófia."
Ötletet adhatott, de ettől még nincs tudományos alapja. A kvatumszámítógép működése tökéletesen magyarázható az egyenletekkel. A sokvilág elmélet persze valamennyire szemléletes formába önti a kvantumfizikát, így nem meglepő hogy ötleteket ad. Egyébként nekem is szimpatikus az elképzelés, és persze lehet, hogy tényleg van köze a valósághoz. Viszont mégiscsak egy olyan próbálkozás, ami megpróbálja egz trükkel a klasszikus fizikára visszavezetni az egészet. Ez egy picit a fürdővíz-gyerek effektusra emlékeztet, és így valószínű, hogy alapvetően hibás.
"Egy egyenlet csak számolhatóvá tesz dolgokat, nem magyarázza meg a hogyanokat, miérteket, stb. (Pl. a gravitációval is tudunk számolni, de hogy alapvetően mi az a gravitáció, arra van egy sor elmélet.)"
Azt próbálom már egy ideje példákkal megmutatni, hogy ez mindennel így van. Bármely teljesen megszokott, hétköznapi jelenségnek ásol a mélyére pontosan ugyanezek a kérdések merülnek fel. A kvantumfizika annyiban különbözik ezektől, hogy nagyon szokatlan dolgokat produkál. Ha nem antropocentrikus nézőpontból probáljuk vizsgálni, akkor nem különbözik a klasszikus fizikától (ez a csoportosítás is emberi találmány).
""Ha azt akarjuk tudni, hogy a fizika törvényei honnan tudják ilyen jól a matekot, akkor nem is kell a kvantumfizikáig elmenni. Azt is megkérdezhetnénk ugyanígy, hogy pár kondenzátor, tekercs és tranzisztor hogyan tud bonyolult differenciál egyenletket megoldani. Vagy hogy egy eldobott kavics honnan tudja, hogy mi az a parabola."
- Ezt mire is írod?"
A fenti bekezdésre.
"Ilyet persze nem fog találni, mert a "megszokott" és a "szokatlan" csak emberi fogalmak..."
Pont ez a lényeg. Emberi fogalmakat akarunk ráhúzni egy olyan dologra, ami alapvetően különbözik minden emberi fogalomtól.