• dez
    #149
    Még valami.

    ""Amiről sokan azt gondolják, hogy általunk nem érzékelhető "dimenzióban" történik meg a művelet elvégzése."
    Ezek a sokak nyílván nem fizikusok, és nem is mérnökök.
    Egyébként az igaz, hogy a fizikusok 10+ tér dimenziót feltételeznek, de ezek nem olyan dimenziók, ahonnan nyálkás szörnyek másznak elő, hanem absztrakt matematkai dimenziók. Megint csak semmi misztikus és algoritmustalan nincs benne, hiszen végig egyenletekkel dolgoznak."

    Ide illő soros a magad által belinkelt szövegből:
    "Ha az ember egy sor összeadást és más matematikai mûveletet végez, a kvantum abakusz úgy viselkedik, mintha számba tudná venni az összes lehetséges eredményt, mielõtt valaki az eredményt megkérdezi. Ennek az állításnak az abszurditását tipikusan „Schrödinger macskájának” története illusztrálja, amelynek az élete egy kvantumkísérlet eredményétõl függ, ezért egyidejûleg élõnek és döglöttnek kell tekinteni, amíg valaki el nem végez egy konkrét megfigyelést.

    A fizikusok megtartották józan eszüket, és nagyszerû újításokat hoztak létre – mint a tranzisztorok és a lézerek – azzal, hogy elfogadták a kvantummechanika „koppenhágai interpretációját”. Ez a megközelítés alapvetõen azt mondja ki, hogy értelmetlen a kvantumos viselkedés „jelentésérõl” vitatkozni, ha a formulák a helyes eredményeket szolgáltatják. Schrödinger kellemetlen macskáját és a „megfigyelés” fogalmának filozófiai érdekességeit egyszerûen figyelmen kívül hagyták, miután a tranzisztorok és a lézerek tökéletesen mûködtek.

    Az udvarias békességnek ez az állapota fokozatosan elenyészett [...]"