• BiroAndras
    #131
    Még mindíg nem értem, hogy a kvantumfizika hogy jön a képbe. Az igaz, hogy sok olyan dolgot megenged, ami a klasszikus fizikában kifejezetten tiltott, de a tudathoz ettől nincs több köze. A kvantumfizika is egyenletekkel van leírva, csak azok megoldása sokkal nehezebb, és a képzelőerőnk is cserben hagy minket, mivel az is a klasszikus fizikára lett "tervezve". Szóval, ha a tudoat a kvantummechanikából jönne (amire semmi sem utal), akkor algoritmizálható is, hiszen a matematikán belül vagyunk.
    Az egyébként igaz, hogy a Newtoni fizikába nem fér bele az agy, mivel hogy "elektronikus", és így a Maxwell egyenletek nélkül nem írható le.

    "Az átélő tudat viszont kicsit más dolog. Csak egy példa: az agyban nincs olyan, hogy tudatközpont, ahova minden, az emberi tudatnak szánt információ befut! Mégis, a tudatunkban egyben jelenik meg mindez! Fizikailag több, sok helyről "szedjük össze"."
    Ez azért van, mert az agy egésze az a központ.

    "Ilyen alapon mindennek lehetne átélő tudata, amiben információ-feldolgozás zajlik, akár a PC-nek is."
    Honnan tudod, hogy nincs? Egyáltalán, egy másik emberről miért gondolod, hogy neki van? Hogy lehet ezt eldönteni?

    "Meg az is furcsa önmagában, hogy miért nem kapjuk meg az összes információt, ami a fejünkben van?"
    Mert nem lennénk képesek feldolgozni annyi információt, és a döntő többsége a tudatos döntésekhez nem is kell. Gondolj pl. egy internetes keresőre. Ha kiköp másfél millió oldalt, azzal nem vagy kisegítve. Elvárod tőle, hogy azt a sok információt ő rágja meg, és szűrje ki azt a néhány oldalt, ami aktuálisan érdekel téged. És annak ellenére, hogy a mai keresőknek még halvány gőzük sincs az általuk feldolgozott adatok jelentéséről, nagyon jó munkát végeznek. 99%-ban legfeljebb egy tucat lehetőség közül kell csak tudatosan választani.

    "Mint itt már többszöt leírtam, nem kell nanyon messzire menni érdekességekért, még csak "parafizika" sem kell hozzá: a kvantumfizika is messze túlmutat már az "ősmaterializmuson" (= ami kimerül a Newton-i világképben)"
    Ez esetben az "ősmaterializmus" elfelejthető, mert szerintem köztünk senki sincs, aki kételkedne a kvantumfizika érvényességében.
    Egyébként te minek neveznéd azt, aki a kvantumfizikában, vagyis az anyagi világan keresi a tudatot? Én materialistának mondanám. :)

    "Valami olyasmire gondolok, hogy rossz példa: nem látnánk a szuperszónikus repülőgép törzsét. De a hangját hallanánk, és a kondenzcsíkok is megjelennének a levegőben. Mindenki elemezgetné a kondenzcsíkok mintáját, a hangokat meg felbontanánk mindenféle frekvrenciákra, és azokról vitáznánk, hogy mi is ez. Aki meg azt mondaná, hogy a hang és a kondenzcsík összefüggő dolgok, és valami számunkra érzékelhetetlen dolog kelti, az teljesen lehülyéznék, és bolondok házába zárnák."
    Az ilyne példákkal az a gond, hogy mi tudjuk a helyes választ, így automatikusan igazat adunk annak, aki azt mondja, és lehülyézzük azt, aki nem ért egyet vele. Viszont ha a rendelkezésre álló információkból nem következik a helyes válasz (mert egy lényeges adat hiányzik), akkor hiába vagyunk akármilyen okosak, nem jöhetünk rá a megoldásra. Ebben az esetben, ha valaki nem tudja, hogy mi az a repüőgép, akkor nem is tud rájönni a jelenség okára. De ha tudja, hogy mi az, akkor nem is kell látnia a gépet, a hang és a kondenzcsík (vagy akár csak az egyik) elég, hogy rájöjjön a megoldásra.
    Másképp : Ha a srác azt mondja, hogy a jelenség okozója egy sárkány, a többiek ezt sem tudják megcáfolni, tehát az ő szempontjukból ez kb. egyenértékű a repülőgéppel. Sőt még valószínűbb, mert sárkányról már legalább hallottak.
    Összefoglalva tehát : Ha valaki állítja, hogy tudja a megoldást egy problémára, amire más még nem jött rá, de ezt semmivel se tudja igazolni, akkor ugyan lehet igaza, de ugyanúgy tévedhet is. Sőt a tévedés esélye sokkal nagyobb (repülőgép helyett lehet tüzes szekér, UFO, ballisztikus rakéta, meteor, superman, ...).

    És a végére két kérdés:
    Mi az a tudat ?
    Mi a szabad akarat ?