• Kindred Blades
    #11264
    WARNING - WALL OF TEXT INCOMING


    Az átláthatóság kedvéért fejezetekre bontom, minden fejezet a történet egy új szakaszát mutatja be. A sztori azon részei, melyek technológiailag az adott kor -de még mai- segítségével nem voltak megoldhatóak, nem az én találmányaim, hanem a kedves készítőéké, szóval fizikazsenik visszaülhetnek, köszönjük szépen. Ez a történet félig SciFi
    (Szögezzük le, nem vagok egy Nemes István, sem egy Nyulászi Zsolt, de még csak Márai Sándor sem. Előre is elnézést kérek az esetleges szóismétlésekért, előforduló félreütésekért, hosszú szöveget tervezek legépelni, és egész éjszaka melóztam, az alvás valahogy kimaradt.)

    Első fejezet - Andrew Ryan, Rapture megalapítása
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    "I recejted those answers.
    Instead, I chose something different.
    I chose the impossible. I chose...
    Rapture."

    Az 1900-as évek elején, a mai Oroszország területén született egy gyermek, ki az Andrei keresztnevet kapta. A forradalom alatt születi megölték, s ő, elutasítva a kommunista ideológiákat, az Egyesült Államok földjére menekül, s felvette az Andrew Ryan nevet. Rendkívül gyorsan tett szert a sokak által áhított hírnévre és vagyonra, iparmágnás volta mellett belekóstolt a tudományok, a feltalálás világába is.
    Már akkoriban is erősen kitűnt két alapelve: Az ember jogosult saját életét irányítani, és teljesen rendelkezhet afelett, amiért megdolgozott.
    Ennek tükrében igen érzékenyen érintette a Franklin Delano Roosevelt féle New Deal program (1933-ban járunk), mely egyfajta vagyon-újraelosztást vont maga után.
    1942-ben újabb csalódás érte. Feltalált egy technológiát, melynek segítségével a víznyomást lehetett szabályozni (elektromos töltéssel, csakúgy, mint a létező légsérűtési eljárás során). Mindezt hűtőberendezésekhez használta volna, és víztárolásra, olyan országokban, ahol a vízellátás problémát jelent. A hadsereg viszont felfigyelt rá, és remek lehetőséget láttak benne - könnyedén összeroppanthatták volna az ellenséges tengeralattjárókat.
    Hite akkor rendült meg végképp, mikor a II. Világháború során az Államok atombombát vetett Hirosima és Nagasaki városára.
    Ekkor elhatározta, hogy megépíti saját városát. Egy menedéket a világ elől. Egy helyet, ahol a földi hatalmak nem befolyásolhatják a szabad elme törekvéseit. Egy helyet, ahol az egyén érvényesülhet, függetlenül a társadalom többi tagjától, függetlenül az egyháztól, és a kormányzó hatalmaktól. Egy helyet, melynek neve Rapture.
    Figyelembe véve, hogy egy ilyen város felkeltené az emberek figyelmét, számolva azzal, hogy ki kell kerülnie a különböző kormányok fennhatósága alól, s mindezt rejtve, hogy csak azok tudhassanak a város létezéséről, akikkel tudatni akarta... az egyetlen számításba jöhető hely az óceán mélyén volt.

    "No Gods or Kings. Only man."
    1946 első negyedében kezdődtek meg az előkészületek. Ekkora Ryan már kész tervekkel rendelkezett. Egy tengeri olajfúrótorony építését kezdte meg az óceán közepén. Természetesen ez csak álca volt. A valódi munkálatok több száz lábbal mélyebben folytak. Az épületek alapjait speciális technikával eresztették alá, ezeket követte a többi építőelem, majd a Ryan által feltált technológia segítségével kiszivattyúzták a vizet az adott területekről. Mikor a víz nagyrészét eltávolították, hermetikus zár alá vetették a szektort. Felépítették az úgynevezett Rapture Metro közlekedési vonalakat (bathyshpere-ek hálózata), és a postarendszer-t. Mikor minden készen állt, az olajfúrótornyot elbontották, csak a talapzatot hagyták meg. Erre épült a világítótorony, mely már sokunknak ismerős lehet.
    Rapture 1946 november 5-én nyitotta meg kapuit a kiválasztottak felé. A legnagyobb népességszám 1950 környékén mutatkozott.


    Folytatás a következő fejezetben.