#232
Az emberi pszichével végzett kísérletek miért akarnák kielégíteni a természettudományok elvárásait? A dolog egyáltalán nem erről szól.
"Hanem amiatt, hogy nem szeretnének egy olyan világban élni, amiben lehetségesek ilyen összefüggések..."
Mit számít az, hogy ki milyen világban szeretne élni? Szerinted, a vaskalapos tudomány miért fogadta el végül azt a kvantum-mechanikát, ami szinte minden, a világ alapvető működéséről addig alkotott elképzelést felrúgott?
"Csak az a bökkenő, hogy ezen összefüggések alapjai nem tűnnek megismerhetőnek."
Megint csak azt tudom mondani, hogy egy összefüggés alapját nem kell tudni megismerni ahhoz, hogy a létezését bizonyítsuk vagy elvessük.
Az asztrológusok nyilván ismerik saját "tanuk" összefüggéseit, hiszen ezek alapján jósolnak.
Akkor meg miért ne lehetne ezeket a jóslatokat leellenőrizni?
Amúgy ezt már számtalan helyen megtették, tehát nem vádolhatjuk a tudósokat struccpolitikával.
Ajánlom figyelmedbe az alábbi linket:
http://www.enzim.hu/~szia/atud.html
Összefoglalva most már az összes ismertetett vizsgálat eredményeit: a kb. három tucat tudományos
vizsgálat egyike sem talált semmiféle összefüggést az asztrológia állításai és a valóság között,
noha a kutatók minden fortélyukat latba vetették, hogy valamiféle összefüggést kimutassanak.
Ellenpélda nincs, nincs olyan vizsgálat, ami ettől különböző eredményt hozott volna. Azt hiszem,
egyáltalán nem elhamarkodott a következtetés, hogy az asztrológia 100%-ban téves. A valósághoz
semmi köze. Semmi sem igaz belőle, igazságtartalma egyenlő a nullával. Aki pedig mégis elhiszi,
az egyszerûen saját magát csapja be. Az elvégzett tudományos vizsgálatok oly sokféle módon és annyira
meggyőzően erősítik ezt meg, hogy további vizsgálatokra már aligha van szükség, a következtetés
teljesen egyértelmû.
Az asztrológusok ellenvetései:
Az ismertetett tudományos vizsgálatok eredményeiről sajnos sem a közvéleménynek, sem az asztrológusok túlnyomó részének nincs tudomása. Egyes asztrológusok tudnak róla, mégis tovább mûvelik az asztrológiát. Miért?
A bemutatott eredményeket ismerő asztrológusok egy része esztelenül kitart ama irracionális álláspontja mellett, hogy az elvégzett vizsgálatok nem jelentenek semmit, az asztrológia csakazértis érvényes. Ez persze érthető, ha arra gondolunk, hogy ha az emberek nem hinnének az asztrológiában, akkor az asztrológusok kenyér nélkül maradnának. Tiltakozásukat többnyire azzal támasztják alá, hogy a vizsgálatok módszere nem volt alkalmas a valódi tények feltárására. Kifogásolják például a pszichológiai tesztek alkalmasságát a személyiség leírására, ill. azt állítják, hogy nem eléggé hozzáértő asztrológusokat teszteltek, vagy hogy nem elég sok embert vizsgáltak meg. Ezt az ellenvetést már csak azért is elutasíthatjuk, mert a kutatók számos különböző koncepciót, metodikát alkalmaztak vizsgálataiknál, mégis minden vizsgálat ugyanazt a végkövetkeztetést hozta. Ha van egy szemernyi igazság is az asztrológiában, annak valahol, valahogyan csak ki kellett volna buknia! Másfelől a kifogás azért sem jogos, mert a kutatók nagyobbik része az ellenvetések ismeretében, asztrológus szakértőkkel egyeztetve állította fel kísérletterveit, a résztvevő asztrológusokat pedig neves szakmai társaságok ajánlása alapján választották ki, és mindig elég sok résztvevővel végezték a vizsgálatokat ahhoz, hogy statisztikailag szignifikáns legyen az eredmény (összességében véve több tízezer ember asztrológiai paramétereit vizsgálták meg, ami sokszorta több is a szükségesnél). Nevetséges is a kifogás, ha arra gondolunk, hogy Gauquelin hírhedt (de nem megerősített) eredményére, a Mars-effektusra az asztrológusok lépten-nyomon hivatkoznak, mint az asztrológia tudományos alátámasztására. Ezzel az eredménnyel kapcsolatban nincsenek módszertani aggályaik, s az sem zavarja őket egy cseppet sem, hogy ugyanazzal a módszerrel maga Gauquelin is megcáfolta az összes többi asztrológiai állítást.
Van aztán olyan asztrológus is, akit azért elgondolkodtatnak a bemutatott eredmények, de aztán végülis olyasféle kijelentésbe menekül, hogy "hát, lehet, hogy sokszor tényleg nem igaz, de azért vannak esetek, amikor igaz" -- és ilyenkor elmesélnek egy-két meglepőnek tûnő anekdotát. Ez természetesen nevetséges kijelentés. A véletlen egybeesések miatt bármilyen állítás igaz az esetek egy kis részében, és azt se felejtsük el, hogy ha valakinek jósolnak valamit, az illető sokszor öntudatlanul is ennek megfelelően alakítja a jövőjét (önbeteljesítő jóslat). Az anekdoták pedig sohasem cáfolják meg a statisztikailag korrekt vizsgálatokat. Különben is, ahhoz, hogy az asztrológia használható legyen, az esetek legalább 50%-ában igaznak kellene lennie. Máskülönben minek mennének az emberek asztrológushoz, ha tudnák, hogy 50%-nál nagyobb valószínûséggel butaságokat fognak csak megtudni?
De van még:
http://www.astrology-and-science.com/portal.htm
#232