• Thas
    #212
    A DeusEx2 és a Thief3 azért nagyon más stílus, bár annyiban hasonlítanak a Doom3 hogy számomra kicsit csalódást okoztak, talán a túlzott várakozás miatt.

    Nem olvastam vissza az összes hozzászólást, lehet hogy már szóbakerült, de szerintem az ID nagyon eltávolodott a Doom1-2 stílusától.
    Elöször is ott nagyságrendekkel több szörny volt, gyakran voltak olyan termek ahol szabályos hordák támadtak ránk.
    A pályák mérete is jóval nagyobb volt (főleg a Doom2-ben), mind alapterületre, mind tágasságra. Az akkori technikához képest változatosabb építmények is voltak. Ugyanakkor az árnyékoknak nem volt ekkora szerepe.

    A Doom3 más. Az első két rész tiszta akció volt, ez már horror-akció. Vannak árnyékok, a szörnyeknek igazi egyénisége van. Például az Imp-et itt utálom, holott annak idején talán a legkönnyebb ellenfél volt.
    Vannak NPCk, és kaptunk egy igazán szépre és jóra(!) sikerült PDA-t. Viszont végig zavart az a gondolat hogy minek egy ilyen komplex kütyü a Doom-ba? Ez mégsem DeusEx vagy SystemShock, és azt hiszem engem ez kavart meg.
    Aki régebben szerette a Doomokat az talán egy pörgősebb játékot várt, ilyen szempontból megértem azokat akik a Painkillert játékmenetre kicsit 'doomosabbnak' érzik mint a Doom3-at.
    Másrészt viszont amikor elöször megláttam a játék elejét (és nem csak én) felkiáltottam hogy 'Nini. System Shock2', és erre a PDA még rá is tett egy lapáttal. Innentől kezdve hasonló interaltivitást vártam a játéktól, amit nyilván nem kaptam meg.

    Ha visszaolvasom amit írtam akkor jómagam is 4 vagy 5 játékhoz hasonlítom a Doom3-at, és talán nem kellene. Egyszerűen talán úgy adja a legjobb élményt ha csak mindenféle várakozás nélkül leül az ember és játszik.

    A grafika szvsz szép. Az előzetes állóképeken látható karakter-szögletesség normál játék mellet szinte észrevehetetlen (ügyes megoldás), az interaktív LCD panelek olvashatósága a legjobb az eddigi játékok közül. A fény-árnyék, üveg, és hőeffektek zseniálisak.
    Sajnos a grafikus motor nem mutatja meg mit tud nagy tereknél, és ebből a játékból ezt nem is igazán lehet megítélni. Majd elválik.

    Ami nekem nem tetszett az a fizika és a játékmenet egyes részei.
    Úgy látszik a hulláknál a falbaesést és az ütés hatására fellépő "ugrálsokat" nem sikerült 100%-ig jól megcsinálni.
    A gránát úgy pattog mint egy gumilabda, pedig egyébként igen jó fegyver.
    Aztán van néhány apróság: a 'lövés' és a 'use' funkció egy gombra rakása, a csatornából kimászó szörnyek sebezhetetlensége, a semmbiől kinyíló titkosajtók stb.
    Persze a fentiekből néhányat még más játékban sem sikerült megoldani, csak mégis valahogy úgy vártam volna hogy na majd most (megint ez a fránya elvárás...)
    Szóval szerintem a D3 nem tekinthető következetes folytatásnak, de ezzel együtt szerintem igen kellemesre sikerült darab.

    Ja FryCry. Nekem nagyon tetszett az is, de annyira más stílus a kettő hogy kb annyi értelme van összehasonlítani őket mint a rántott húst a somlói galuskával :)
    Grafikai szempontból a Doom3 első ránézésre előremutatóbb, de meg vagyok győződve hogy még egyik grafikus motornak sem láttuk a teljes tudását.