..minden ami benned van.
-
12alpi12 #918 Igen, ez. Ez az. Hiába vagyok érettebb kortársaimnál (vagy nem), ezt még én sem tudtam úgy igazából leírni. De pont erre gondoltam én is. A hasonlatodat már én is megtaláltam egy idézet formájában: ''Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza''. Gondolkodtam rajta, de el is vetettem, mert ez nem én vagyok. Így utólag lehet igazad van, túlgörcsölök minden apró döntést.
Most meg veszek egy 180 fokos kanyart és elindulok előre, akkor is ha netán a fallal találom szembe magam. Bár ez nem lesz ilyen egyszerű, mint ahogy leírtam.
Szerintem sokkal inkább talál ide József Attila Gyöngy című verse. Bár ez a reménytelenséget képviseli, a tied meg a tipikus 80'-as évekbeli amerikai gondolkodást részesíti előnyben. Élek halok a kor járgányaiért, zenéiért. Úgy látszik ezt a felfogást is napirendre kell vegyem.
Amúgy igen, a tanáraim is leginkább arra panaszkodnak, hogy nagy igyekezetemben minden kis semmi feladatot túlbonyolítok és azért rontom el.
Az említett vers:
JÓZSEF ATTILA: GYÖNGY
Gyöngy a csillag, úgy ragyog,
gyöngyszilánkokként potyog,
mint a szőllő, fürtösen,
s mint a vízcsepp, hűvösen.
Halovány bár a göröngy,
ő is csámpás barna gyöngy;
a barázdák fölfüzik
a bús földet díszitik.
Kezed csillag énnekem
gyenge csillag fejemen.
Vaskos göröngy a kezem,
ott porlad a sziveden.
Göröngy, göröngy, elporlik,
gyenge csillag lehullik,
s egy gyöngy lesz az ég megint,
összefogva sziveink.
Most már a többi egyedül rajtam múlik.