Kaká csalódott és sértődött. Csalódott, hogy nem ér annyit a Milannak, hogy ne jelentsék ki, hogy érinthetetlen. Csalódott, mivel azt látja, hogy Ő lényegében egy árucikk lett. Sértődött, mivel kijelentette, hogy marad és mégis hajlandók voltak róla leülni tárgyalni. Sértődött, mivel a mai helyzetben minden klub vért izzad (alig van kivétel), hogy megtartsák a legjobbjaikat, ő pedig maradna. Nem kellene vért izzadni, győzködni, fizetést emelni, külön prémiumot adni, mivel ezek nélkül is maradt volna.
Berlusconi ködösít, taktikázik??? nem tudom, csak azt, ha egy érzékeny embert kényünk kedvünk szerint próbálunk felhasználni önös céljaink elérésére, akkor annak az embernek a lelke sérülhet. Ráadásul több brazil portál is azt feszegeti, hogy nem Silvio az, aki el akarja adni, hanem a gyerekei, a fia és a lánya. Nem néznék jó szemmel, ha tovább csökkene az örökség, mert a Milan lyukait kell vele foltozni.
Ezzel az egész cirkusszal pedig azt érik el, hogy lényegében kiálltak a nagy európai piacra és meghírdették. Tessék kérem lehet, lehet Kaká eladó. Ki ad többet érte? Galliani kufárkodik.
Lehet én régimódi vagyok, de mindig is utáltam azt a szituációt, amikor egy embert árucikként kezeltek. Régebben ezt úgy hívták, hogy rabszolga ereskedelem. Undorító dolog. Viszont egyszer mindig betelik a pohár és a "rabszolgák" fellázadnak. Annak pedig nem szokott jó vége lenni.
Januárban, amit műveltek a vezetőink szégyen volt. Kaká akkor kitartott, mivel maradni akart, mivel szereti a Milant és mivel a City egyáltalán nem illett bele a karier történetébe. Ami most van az is szégyenteljes, viszont én nem játszanék a tűzzel, mert a Real már beleillik Kaká karier történetébe.