Nyolcvanöt éves korában elhunyt a svéd labdarúgó-válogatott és az AC Milan egykori legendás játékosa, Nils Liedholm.
A gólerős támadó csapatkapitánya volt a skandináv nemzeti együttesnek, amely 1958-ban egészen a döntőig menetelt a világbajnokságon. A fináléban a brazilok állták a svédek útját.
Az AC Milannal játékosként négy trófeát nyert, majd pályafutása befejeztével sikeres karriert futott be edzőként is.
Liedholm óriási játékos volt, a legendás Gre-No-Li (Gren-Nordahl-Liedholm) svéd trió tagja. Ők voltak azok, akikkel a Milan 44 év után újra bajnok lett 1951-ben. 1949-ben érkezett a Milanhoz, a legendás svéd hármasból ő játszott a legtovább a Milanban. 359 bajnokin 81 gólt szerzett (a támadóposztból egyre inkább került hátrébb, inkább a támadás építéssel, mintsem a befejezéssel foglalkozott). A szurkolók imádták a Liddasnak becézett svédet, aki valósággal fürdött a népszerűségben, a legenda szerint olyan ritkán hibázott, hogy a San Siroban egyszer öt percen át felállva tapsoltak, amikor rosszul passzolt. Liedholm fantasztikus fizikummal és csodálatos technikával rendelkezett, ő volt a csapat agya. 1961-ben, 39 évesen fejezte be a pályafutását játékosként, azonban egyből elvégezte a covercianói edzőképzőt, majd edzőként és a nagycsapat segédedzőjeként tért vissza imádott Milanjához. 1963-1966-ig, majd később az 1977-78-as szezonban, végül 1984-1987-ig volt edző a Milanban. 1966-tól volt a Verona, a Monza, a Varese és a Fiorentina edzője volt. 1977-ben, amikor visszatért a Milan kispadjára, megszerezte a csapat 10. bajnoki címét! (tehát neki is köszönhetjük a csillagot a címer fölött!) Ezután a Roma-val is nyert egy bajnokágot (Ancelottival a pályán) 1983-ban, egy évvel később pedig BEK döntőt játszottak a Liverpool ellen, ahol 11-esekkel vesztettek. 1984-ben visszatért a Milanhoz, ő volt a Farina-korszak utolsó és a Berlusconi-éra első edzője.
#12624
