-
bw #1616 :)
Nem mondtam, hogy nem rabolt a török.
Először az ország népességéről. A levéltári adatokon gondolom a deftereket a dikajegyzeteket és az urbáriumokat érted. Nem tudom, hogy a szegedi levéltárban mennyi lehet, ott még nem jártam, mert ez a téma nem az én szakterületem (nekem sajna Gratzba kell járkálnom, de tény, hogy ezekből nem sok maradt meg. Az is tény, hogy több helyüt ezek csupán az adózók, az adóköteles elemeket jegyzik fel - kivéve persze az urbárium-. Tudjuk, hogy ezek az összeírások nem mindig fedik a valóságot, több helyet egyszerűen villa deserta-t (elhagyott falu) ír, miközben az urbáriumok világosan kimutatják, hogy igenis lakott volt a terület, csak nem fizettek adót. Továbbiakban az 1598-as házösszeírásokat veszem alapul.
Az ország lakossága tehát a XVI. század végén 3.5 millió volt, míg egy száz évvel korábban 3.3 millió, ergo a lakosság száma nem, hogy csökkent volna, hanem számszerűen nőt, ha abszolút mértékben (nyugattal és közvetlen szomszédságunkal összehasonlítva) csökkent is. Zimányi Vera a Vas vármegyei rohonc - szalónaki urbáriumából kiindulva pedig 4 millóra saccolja az ország népességét a 15 éves háború előtt - de mostanában ő is lejjebb vitte ezt a számot(1593).
Tudjuk, hogy a népesség egy része valóban elhagyta a falvait, de ezek a közeli mocsarakba költöztek, és ott egy különleges életformát hívtak életre.
Az elvándorlásról tehát. Nem igaz, hogy a lakosság nagy része elvándorolt volna. Nézzünk egy példát. 1546-os összeírásra hivatkozom. A budai szandzsák 11 400 négyzetkilométeres területén 13 551 személy élt, amiből 1111 személy vándorolt el, ez 8.2% éves átlaga pedig 0.63%. Ezek közül ismeretes, hogy hova költözött 371, ebből mindössze 6 fő, aki a Hódoltság területét is elhagyta. Az elvándoroltak túlnyomó népessége 20 km-es körön belül maradt.
Természetes volt pusztítás, és rombolás mégse olyan mértékben, mint azt gondoltuk. A halálozások nagyrésze nem közvetlenül hanem a behurcolt betegségek miatt alakult ki, sőt Magyarországon is született egy új betegség a morbus hungaricus (kiütéses tífusz), ezekmellett pestis, vérhas, tífusz és a malária is nagy számban szedte az áldozatait, mind a polgári lakosság, mind a hadakozó népek körében. Egy példa; 1597-ben a Szent Szék 7000 főnyi zsoldos hadat küldött Magyarországra, ennek a seregnek 2/3 a fent felsorolt bajokban veszett oda, és mindössze pár száz a Pápa vára közben meghalt emberek száma.
A szláv betelepülésekről most nem szólok (pedig lenne mit) mert szorít az idő. Mondjuk a svábok nem tudom, hogy hogy jönnek ide. A betelepülő etnikumok: szerbek, bosnyákok, uszkok, vlahok, horvátok, románok(fúj fúj), szlovákok és ruténok. ERdélyből áttelepül székelyek? A XVI. század épp az az időszak, amikor színteren van a székely kérdés, 1562, 1601 stb.
Székelyekről olvashatsz:
Rubicon 1992/3. szám A székelység
Szádeczky Kardoss LAjos: A székely nemzet története és alkotmánya. Bp. 1927 Reprint: Bp 1993
Oborni Teréz: Az Erdélyi Fejedelmség összeírásának demográfiai forrásértéke in Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Millecentenáriumi elpadások. Bp. 1995. 187-192.
és persze az Erdély története kötetek ide vonatkozó részei.
:)