-
#1576
A lakóság aránnyal teljesen egyet értek, hiszen ez tény. Az elmaradás sajnos mégis tény. Mátyás (illetve azt bő száz évvel megelőzően Károly Róbert alatt is) időszakban egy dinamikus fejlődésen ment át az ország, de Mátyást követő zürős időszakban (gyenge kezű lengyel király stb...), a gazdaságunk teljesen hanyatlott. A végvár rendszer fentartására, karbantartására, vagy épp bővítésére és korszerűsítésére nem volt elegendő pénz, így a töröknek könnyű prédájává váltunk. Angliában ekkor már bőszen manufaktura volt, mi a céhes korszakunkat éltük, a termelékenységi mutatók mikéntje meg ugye nem a céheknek kedvez. A magyar közlekedést egyértelműen a földesutak és szekerek/hintok jellemezték. angliában a főbb utak ekkor már kövezett utak voltak, valamint a városok között, és azon belül megjelent a lóvasút, amely kevésbé volt kitéve az időjárás hatásának, amíg a földesutak járhatatlanná váltak a komolyabb essőzések, valamint a hóolvadás alatt. Tehát a logisztika is jóval alacsonyabb volt.
A végvárrendszert és az ágyukat nézve, nekünk sajnos az ágyuink jelentősen pontatlanabbak voltak, s közel sem repítette a lövedéket olyan messzire, mint az angol/francia/spanyol ágyúk. Persze ez köszönhető volt annak, hogy a nyugati hatalmak esetén megindult az egyre nagyobb és korszerűbb hajós flotta kiépítése, amely megkövetelte a hatékonyabb ágyúkat is. Ezke a fejlesztések már nem jutottak el hozzánk, köszönhetően, hogy szép lassan az ország jó része török befolyás alá került, valmint a Habsburg ház is komoly befolyást kezdett el gyakorolni a Felvidékre.
Röviden a XVI. századra hirtelen tova tünt a a XV. századi magyar dominancia a régióban, valamint nem tudtuk követni a felgyorsuló fejlődést, amit első sorban a földrajzi felfedezések motiváltak. Sajnos amíg a nyugat hatalmakba özönlött be a vagyon addig tőlünk a török elleni harc a megtakarításaink maradékait emésztette fel, majd 1526-tól a török rabolta ki országunk, valamint néptelenedtek el az ország belső területei, ez pedig sajnos pont a XVI. század krónikája...