miből fejlődtek ki a mai gépek?
-
#97
Az Eniac:
Az ENIAC 18 000 elektroncsövet, 70 000 ellenállást, 10 000 kondenzátort, 6000 kapcsolót tartalmazott, hossza 30, magassága 3 méter volt, 30 tonnát nyomott, teljesítményfelvétele 140 kW-ra rúgott, félmillió dollárba került, s másodpercenként 5000 műveletet tudott elvégezni.
1945-től 1956-ig tartott az első generációs számítógépek kora. Ezek az ENIAC-hoz hasonló elektroncsöves digitális gépek voltak. Felépítésük jellemzően öt funkcionális egységre bomlott. Rendszertechnikailag processzor centrikusak voltak, tárolóeszközeik a késleltető művonal (késleltető vonalas tár), a mágnesdob és az elektroncső. Természetesen egyre tökéletesebbé váltak, tárkapacitásuk elérte a 2 KBájt-ot, műveleti sebességük a 10.000 műveletet másodpercenként (10 KIPS=kiloinstructions per secundum). A programozás még főleg gépi kódban, majd az Assembly gépi nyelven történt, mely igen nehézkes, fárasztó és időigényes volt. Főbb alkalmazási területük a katonai és tudományos-műszaki számítások voltak. A magas költségek és a nehézkes kezelhetőség miatt ezek a gépek csak nagyon lassan terjedtek. A legnagyobb gondot az elektroncsövek gyakori meghibásodása jelentette. A sokezer elektroncsövet - mivel élettartamuk korlátozott - folyamatosan cserélni kellett.
Az ENIAC-ot ballisztikai és szélcsatorna-számításokra használták.
A számítógépek nagy része hadi célokat szolgált. A gépeket a lőpálya elemzésben, a modern haditechnikai eszközök kutatásában használták.
A haditechnika főleg a matematikai, fizikai, valamint az alkalmazott tudományok képviselőinek szaktudására számított.
Számos kutatólaboratórium szerveződött e téma köré, és ezek a kutatólaboratóriumok közvetve, vagy közvetlenül segítették a számítástechnika fejlődését, a számítástudomány elméleti megalapozását.
