szerinted?!
  • Aquir
    #4898
    1. Te automatikusan úgy vetted hogy a "halhatatlanság" énrám vagy terád vonatkozik, hogy továbböröklődik a genetikai anyagunk, pedig ezért mondtam, hogy a közöst kellene nézned, ahol mi mindannyian egy változó fajt képviselünk, sőt durván magukat az élőlényeket, az élet megvalósulását.

    2. Ha ez a dolog (vagyis maga az élet megléte) - neked ráadásul így, mint belső szemlélőnek - teljesen értéktelen, azon kívül, hogy pozitívumot nem tudsz kifacsarni belőle, az azért lehet egyfelől ironikus, mert nélküle nem is tudnál gondolkozni ezen, másfelől azért hiábavaló, mert ha egészséges és épelméjű vagy, akkor nyilván te is arra vagy beprogramozva, hogy végigvidd az életed és ne dobd el csak úgy, vagyis amúgy is megköt téged az, amit máskülönben szimplán elutasítanál az érzelmeid nélkül, észérvekkel.
    Máskülönben nem feltétlenül mondjuk örülni kell neki, de te is megbecsülöd gondolom.
    És ha a válaszod erre az hogy igen, akkor megérted gondolom azt is hogy miért gondoltam véletlenül érdekesnek találni.