szerinted?!
-
#4660
Sajna megint nem talált. Nem félek a fájdalomtól, belefáradtam.
Kíváncsi vagyok, de nem annyira, hogy az életemet leromboljam puszta kíváncsiságból. Próbáltál valaha úgy végigmelózni egy napot, hogy közben 100 helyen fájt és igyekeztél rezzenéstelen arccal kibírni, nehogy elveszítsd a melódat, mert abból éltek? Én évekig ezt tettem, belefáradtam. Az abszurd pedig az, hogy hiába küzdöttem mégis itt vagyok munka nélkül, biztos megélhetés nélkül, akkorra, mikorra elmúlt. Éveken át tartó kínlódásnak nem sok értelme volt számomra, számunkra ebből a szempontból. Nem sírom vissza.
Nem vagyok ezen a téren kíváncsi. Örülök, hogy elmúlt. Talán így jobb esélyeim vannak új melóra, újrakezdésre. Nem várom, hogy megértsd, nem tudhatod milyen. A fájdalom ugyan csak egy érzet és bizonyíthatatlan (már ha az említett tudományos szemellenzős nézőpontból nézzük), de engettesék már meg nekem, hogy évek után azt mondjam elég, de jó, hogy vége.