szerinted?!
-
#3635
"Ezzel nem tudok egyetérteni. Ha zongorázol (nem tudom hány éve) akkor tudnod kell, hogy sokkal jobban kifejezheted egy odaadó elöadással mondjuk a fájdalmadat, mint szóban."
Úgy értettem, hogy a zenén kívül... :| (tehát zenében, művészetekben, meg szóban tudod kifejezni magad).
"Gondolom, hogy számodra nincs meg ennek az egésznek a varázsa, ami engem vonz, mivel Te ebben élsz."
Ez egy nehéz kérdés. Nemhiszem hogy nem lenne meg a varázsa, nagyon szeretek zongorázni (de gyakorolni rá kevésbé), nagyon szeretek kórussal szerepelni, de a gyakorlási időt arra is sajnálom időnként. Koncert után mindig szomorú vagyok, ha vége van, bár az is bennevan hogy nagyon jó a közösség meg ilyenek.
Az a baj, hogy a zenészek között is egyre nagyobb a versengés, mindenhol a tökéletesre próbálnak törekedni. Én nagyon szeretek zenélni, és végülis nagyon szeretnék ezzel foglalkozni (és ha nem is ezzel fogok foglalkozni, akkor is biztos felfogom használni zenei tudásomat, zongorám biztos lesz :P), de nem szeretném hogy az egész életem erre mennyen el. Jártam judozni, focizni, úszni, mindegyiket abba kellett hagynom a zenei suli miatt, ez csak egy példa.
Tehát megvan a varázsa, ezért is hallgatok nagyon sokat zenét (filmzenéket egyre többet hallgatok, komolyzenét bár ritkábban, de ha olyan hangulatom van akkor időnként mindig jó egy kis Carmina Burana-t, vagy bármi klasszikust hallgatni). Nehéz kifejezni, hogy miért szeretünk zenélni, talán nem is nagyon van rá szó. Én nem mondanám, hogy érzelmek kifejezése miatt. Egyszerűen élvezem, megnyugtat, kikapcsol, feléleszt, élénkít, elgondolkoztat, stb.
Zene nélkül nem tudnék élni (és nincs olyan nap hogy ne hallgatnék).
A Zongoristát elvileg láttam, de gyakorlatilag akkor pont másra figyeltme, meg már régebben is volt, úgyhogy inkább tekintsük úgy, hogy nem láttam. Majd megnézem valamikor.
Neked viszont jó akkor, hogy tudod mit szeretnél. Én sajnos még nagyon nem, tanulok aztán remélem el tudok helyezkedni, ha itthon nem akkor külföldön.