szerinted?!
-
#2130
Jó, akkor pontosabban:
Vagy Te, és vannak a rajtad kívül fekvő dolgok, így jön létre a megfigyelő és megfigyelt hasadása. A megfigyelő soha nem láthatja saját magát, mert nem rajta kívül fekszik. De itt jön be a kérdés, hogy valójában hol kezdődik a kívül/belül? Hol a határ? A test peremén? A birtokolt segédeszközök még beletartoznak? Az én ott ér véget, ameddig a ragaszkodása, birtoklása, az azonosulás terjed.
ha "Én vagyok az agyam" akkor lehetetlen azt mondani, hogy "nekem van agyam", mert az első esetben azonosítjuk vele magunkat, a másodikban birtokoljuk azt.
Minden válasz, ami a kérdésre jön, hogy "ki vagyok én?" - hamis, mert minden válasz csak a minősítő minősítése, nem maga a minősítő. Aki gondol nem gondolhatja magát. Szóval hol is a határ? Nincs határ én és nem-én közt, így mi marad énként?