#24323
"Köszönöm szépen kedves Szalai Ádám, hogy megmondtad a frankót és felnyitottad a szemem. Amellett, hogy sok mindenben igazad van, talán nem most kellett volna kinyitni a szádat. Személy szerint örülök, hogy meggyógyultál és ha már 3 napja a labdába nem is, most a csapattársaidba, és a döglött magyar fociba csak sikerült belerúgnod.
Én nem vártam csodát sem pénteken, sem a selejtezősorozat előtt. Irreális célokról, várt csodákról beszélsz. Irreális elvárás az, hogy fussatok? Az, hogy ne 5-6 méterről mozizzátok a beadni készülő szélső játékost? Az, hogy ne egy fél tucat ütközés, fault, ne adj Isten pár szerelés is legyen egy válogatott meccsen komolyabb ellenfél ellen? Csoda lett volna, ha a románok elleni hazain bármelyik ziccered bemegy? Mert láss csodát, ha ezek egy része, de csak ha az utolsó megtörténik akkor most azon főne a fejed, hogy hogyan is fogsz teljesíteni a pótselejtezőn a mentálisan gyenge, képzetlen csapattársaiddal.
Elmondod hogy nincs tehetségünk, aki nemzetközi képzést kapott, nincs európai topligában teljesítő, BL-ben edződő játékosa a válogatottnak 10-20 éve, közben kiemeled, hogy neked sikerült? Tehát rajtad nem múlik semmi. Amúgy meg mi sikerült? Mivel vagy több mint a 10 évvel ezelőtti Szabics Imi, vagy Dárdai Pali, Király Gabi? szájkaratéban? Odamondásban?"
#24323