Informatika és tudomány

  • Fujiryu
    #162797
    Hát engem valahogy úgy neveltek, hogy törekedjek a maximumra, akármiről legyen szó és mindig legyenek céljaim, mert az olyan ember aki nem tudja, hogy mit akar elérni az el van veszve.Legyen szó játékról, vagy való életről, szerintem ahhoz, hogy igazán élvezzed ahhoz kellenek célok.4 évvel a megjelenés után publicon rohangálni közel sem az az érzés, mint amikor először játszottam ezzel a játékkal, de még mindig jókedvvel ülök le játszani, mert vannak céljaim.Elképzelni sem tudom, hogy mások minek ülnek le naponta játszani több órát azért, hogy publicon szétkempeljék őket, vagy ők kempeljenek másokat.Engem ez kb a játék megvétele utáni első hónapban érdekelt aztán kifújt.

    Persze jön erre a válasz, hogy jó a társaság és csak azért...4 éve játszani publicon ugyanazokkal, tényleg kurva jó lehet, semmi komolyabb cél nélkül.Csak publicon együtt menni és kifújt.Kupán elindulni és megpróbálni helyezést elérni az már kockaság, menjünk inkább publikolni és legyen minden nap ugyan olyan.De a legjobb, hogy ezek az emberek neveznek engem kockának és mondják, hogy vegyek magamnak egy guminőt, akik egy héten szinte minden nap több órát a gép előtt ülnek, különösebb cél nélkül.El tudom képzelni ezeknek az embereknek milyen menő és izgalmas életük lehet, hogy a legjobb programlehetőség részükre az az esti publicolást egy sörrel.Igazi partiarcok lehetnek és az élet császárai, hogy nincs más dolguk mint cél nélkül rohangálni egy csíterekkel teli német szerveren nap napután...

    Persze én vagyok a lúzer, mert nekem volt egy célom és én azért maradtam otthon a sörözés helyett, mert kupadöntőre gyakoroltunk.Igen volt ilyen, hogy a BF2 miatt lemondtam programot, mert az volt a fontosabb, de sose volt az, hogy egy héten minden este otthon kockultam és nem mentem el sehova.Mindig megvannak a prioritásaim, hogy mi mennyire fontos nekem és aszerint rendezem a dolgaimat.Van hogy sok időm marad játszani van hogy kevés.Most is három hónap után először mentem publicolni és heti egyszer ha ráérek játszani.Ez egyedül azért van így, mert 1000 jobb dolgom van mint publicon lövöldözni, viszont azért, hogy Liviusékkal együtt játsszak, azért hajlandó vagyok szabaddá tenni egy estémet egy héten.De nem ülök le csak azért a gép elé, hogy publicoljak egy sörrel a kezemben.Max azért vagyok publicon, mert várom a többi embert aki feljön ventrilora, hogy elegen legyünk ahhoz, hogy elkezdhessünk valami értelmeset játszani.

    Amikor meg aktív játékos voltam akkor mindig kitűztem magamnak egy-két célt amit ha elértem, boldog voltam és mehettem tovább és valósíthattam meg a következőt.Így jutottam el oda, hogy magyarország egyik legjobb helikopterese és infantry játékosa voltam.Nem játszottam többet az itteni átlagnál, csak egyszerűen az időmet máshogy osztottam be...

    Ezért fura azt hallani, hogy menjek egy lukba vissza a sötétbe, mert igazándiból lehet, hogy az eredményeim azt mutatják, hogy csak a játéknak élek, de ettől függetlenül ez nem így van.Harmad éves orvostanhallgató vagyok, akinek egy olyan munkája van, amiért mások ölni tudnának és jólérzem magam és semmit nem szégyellek abból amit elértem.A kupákon és lanokon amiken elindultam rajtam kívül több százan vettek részt, de én meg is nyertem közülük párat.

    Szóval azért vicces látni, hogy olyan emberek küldenek el engem akiknek van 3000 óra játékidejük publicon, de semmi kupaeredmény vagy akár indulás...3000 óra az 125 nap, ami 17 hét, azaz 4 és fél hónap.4 és fél hónapot publicozik valaki és ezek után szól be másoknak, hogy kocka, csak azért mert valahol első helyen van némi gyakorlással?

    Egyszerűen szánalmas, hogy azért néztek le valakit, mert amíg játszik addig odafigyel arra ahogyan játszik és megpróbál jobb lenni...