
A repülés szerelmeseinek topikja.
-
#4949
Na, akkor fájdítom a szíved Kata:
Szu-49 képek
Ez a Szuhoj Szu-49 (az 1980-as évek végén még Szu-32-nek indult, majd a 90-es évek elején Szu-39 lett (ekkor lett a Szu-27IB-ből Szu-32FN), hogy aztán Szu-49 legyen 1995-ben (és a Szu-25TM átlényegült Szu-39-é - külön útmutató nélkül valószinüleg még a Szuhoj vezetői is eltévednének a saját gépeik jelölésének útvesztőjében). Egy, a Szu-26 és Szu-29 alapján készülő kétüléses kiképző-műrepülőgépről lenne szó, amelyet a pilóták alapkiképzésére használnának, illetve az eredeti remények szerint a civil piacon is megállná a helyét.
Eredetileg oroszországban gyártott Pratt & Whitney PK6A-25 turbólégcsavaros hajtóműve lett volna, de később áttervezték M-9F, 9 hengeres, 414 lóerős, csillag-elrendezésű dugattyús motorra. A végsebessége vízszintes repülésben 450km/h, a legnagyobb sebessége zuhanásban (VNE) 530km/h, normál felszálló tömege 1300kg, max. fel- és leszállótömege 1500kg.
A kétfős személyzetnek Zvezda SKS-94 mentőberendezés van beépítve, amely ülések nélkül mentheti ki őket (biztonságos alkalmazásához min. sebesség: 100km/h, min. magasság: 10m).
Az SKS-94 próbája.
Ja, és hogy miért fájdítás? A légierő hivatalosan bejelentette, hogy a régi Jak-52-esek és L-39-es Albák helyett a Szuhoj Szu-49 és a Jak-130 lesz a kiképzőgép, és feltételes módban említették mintegy 1000 gép megrendelését. A gond itt adódott. A légierő nem ad pénzt a Szuhojnak a kifejlesztésre, de ugyanakkor a Szuhoj nem hajlandó saját zsebből fizetni a fejlesztést, amíg nincs aláírt megrendelési szerződés (érthető óvatosság, hiszen a MiG és a Szuhoj is befürödt keményen az 1.42 és a S-37/Szu-47 kifejlesztésével, amelyeket jobbára saját pénzükön végeztek, de aztán egy kanyi megrendelést sem látot még a győztesnek kihírdetett Szuhoj sem).
Így jelenleg úgy tünik, hogy a Jak-52-es egy modernizált változata, a Jak-52M lesz az orosz légierő alapkiképzéshez használt típusa...
[center]
Jak-52M




