Informatika és tudomány


A repülés szerelmeseinek topikja.
  • [NST]Cifu
    #4817
    Rövid előtörténet: még az 1960-as évek végén, 70-es évek legelején a Vietnami háború tapasztalatai alapján új vadászgépprogramok indultak, amerikában az FX (a későbbi F-15), a szovjetunióban a PFI. E program célja az volt, hogy egy modern, nagyon jó manőverezőképességú, rakéta- ás ágyúfegyverzetű légifölény gépet hozzanak létre, és egy típusban fogják össze a Frontlégierő (VVS) és a Honi légierő (PVO) gépállományát (addig a két légierő eltérő típusokat használt). A PFI tenderen a MiG iroda mellett indult a Szuhoj és a Jakovlev. A tenderre benyújtott első MiG tervek még a MiG-25-ös továbbfejlesztései voltak. A tender előre haladtával a Jakovlev kiesett (részben azért, mert a haditengerészeti Jak-41-re kellett koncentrálnia) a Szuhoj és MiG maradt talpon, de ekkor már mindkét terv "integrált" desing szerinti volt (ez a jól ismert Szu-27 és MiG-29 alak: a törzs végében, alul a hajtóművek, az orrész felé emelkedik a gép háta, és maga az orr pedig kissé "lefelé" hajlik). A program ekkor érdekes fordulatott vett: kettéválasztották, az egyik egy könnyűvadász, amely a csapatok feletti légtér biztosítását kapja feladatul, és a nyugati F-16-osnak felel meg (az F-16-os eredetileg egy könnyű, olcsó légifölény vadászgépnek indult), ez lett a MiG 9-11, vagyis a MiG-29, míg a másik az F-15-ös ellenpárja, egy nagy hatótávolságú vadászgép, amely az ellenséges vonalak mögötti harcra termett, hogy fedezze a MiG-27-es, Szu-22-es, Szu-24-es vadászbombázókat és Szu-25-ös csatagépeket - ez lett Szuhoj T-10, vagyis a Szu-27. Az eredeti tervek szerint a két típust 2:1 arányban tervezték rendszerben állítani (tehát kétszer annyi MiG-29-est, mint Szu-27-est), és abból indultak ki, hogy a MiG gép fele annyiba kerül, mint a Szuhoj.
    A fegyverzeténél azt határozták meg, hogy a Gsh-30-1 gépágyún túl két R-25-ös (később az új R-27-es) félaktív radar irányítású, és négy R-60 (később R-73) infravörös önirányítású légiharc rakéta. Földi célok ellen csak irányítattlan fegyverekkel rendelkezett (irányítattlan rakéták, légibombák), korlátozott használhatósággal.

    Alváltozatai:
    Típusjelzés (gyári jelzése) "NATO-név" vagy "Fantázianév"

    MiG 29 (9.11) "RAM-L": Az első prototípus változat, mely 1977-ben felszált.
    MiG-29 (9.12) "Fulcrum-A": Az első szériaváltozat.
    MiG-29 (9.12A) "Fulcrum-A": Első, butított exportváltozat, a MiG-23ML avionikájával.
    MiG-29B (9.12B) "Fulcrum-A": Exportváltozat a Varsói szerződés országaiba.
    MiG-29UB "Fulcrum-B" (9.51): Kétüléses, radar nélküli változat.
    MiG-29G (9.12A): G = Germany, német feljavításon átesett 9.12A, amely NATO standard rádiókat és IFF rendszert kapott.
    MiG-29GT: A fenti, csak a kétüléses MiG-29UB alapon.
    MiG-29C (9.13) "Fulcrum-C": Púposhátú változat plussz törzstankokkal és fejlesztett avionikával (1984)
    MiG-29M "Fulcrum-E" (9.12): Jelentősen átdolgozott változat, fejlesztett avionika, monochrome lapos kijelzők, litium-aluminium ötvözet sárkányszerkezet stb. (1986)
    MiG-29ME (9.15E / “MiG-33”): A MiG-29M exportváltozata, az 1990-es évek elején a Szuhoj-hoz hasonló számmisztika szerint átkeresztelték MiG-33-ra.
    MiG-29E (9.21): Digitális kijelzőkkel felszerelt prototípus (1986).
    MiG-29MR: A MiG-29M alapjára építkező taktikai felderítőváltozat (csak terv szintig jutott).
    MiG-29UBM (9.61): A MiG-29M kétüléses kiképzőváltozata (csak terv szintig jutott).
    MiG-29K (MiG-29KWP): Első haditengerészeti, hordozóra szánt változat prototípusa a tapasztalatszerzésre, csökkentett tömeg (1982).
    MiG-29K (9.31) "Fulcrum-D" (9.31): Nagyobb szárnyakkal szerelt tengerészeti változat a MiG-29M alapján, alulmaradt a Szu-27K-val szemben.
    MiG-29KU (9.62): Radar nélküli kétüléses kiképzőváltozata a MiG-29K-nak.
    MiG-29K (9.41): Továbbfejlesztett MiG-29K változat, digitális fly-by-wire irányítási rendszer.
    MiG-29KUB (9.47): A fenti kétüléses kiképzőváltozata, radarral ellátva.
    MiG-29Sz "Fulcrum-C" (9.12Sz / 9.13Sz): A Tolkacsev-féle árulás után átalakított MiG-29A/C, új radarral (1990), pénzhiány miatt csak egy századnyi került átadásra.
    MiG-29SzD "Fulcrum-A" (9.12SD): A MiG-29Sz exportváltozata (1995).
    MiG-29N: Malajziai exportváltozata a MiG-29SzD-nek, nyugati standard légi utántöltő csonkkal felszerelték.
    MiG-29NUB: A fenti kétüléses változata, radarral.
    MiG-29SzE "Fulcrum-C" (9.13SzE): A MiG-29Sz exportváltozata nagyobb belső üzemanyagkapacitással.
    MiG-29SzM (9.13SzM): MiG-29Sz, amelynek a földi támadóképességét kibővítették (irányított fegyverek hordozására és indítása - 1995).
    MiG-29SzMT (9.17): MiG-29M változat nagyobb púppal, hogy megnöveljék a belső üzemanyagmennyiséget (1997).
    MiG-29SzMT(-2) (9.17-2): MiG-29SzMT továbbfejlesztés RD-43 hajtóművekkel, Zsuk-FM radarral, fejlesztett digitális rendszerekkel.
    MiG-29SMTK (9.17K): Tengerészeti változata a MiG-29SzMT-2-nek.
    MiG-29UBT (9.52): Kétüléses harci változata a MiG-29SzMT-2-nek (1998).
    MiG-29M1 (9.25 / 9.15D): MiG-29M továbbfejlesztése többcélú harci vadászgéppé, négy-négy függesztési pont a félszárnyak alatt, szines kijelzők a műszerfalon, stb.
    MiG-29M2 v. MiG-29MRCA (9.25-2 / 9.15D): A MiG-29M1 kétüléses többcélú harci változata.
    MiG-29M3 (9.25-3): Továbbfejlesztett MiG-29M2
    MiG-35 (9.35): A MiG iroda is megpróbálkozott a Szuhoj-féle számmisztikával, és a MiG-29M2 típust ezen a néven próbálták exportálni.

    MiG-29 "Sniper": A román légierő számára készült Román-Német-Izraeli felújítási program (lapos kijelzők, új avionika, stb.), kudarcnak minősülő eredmény, a "Sniper" gépeket kivonták a hadrendből.
    MiG-29OVT: MiG-29SMT/M2 változat tolóerő-vektoros hajtóművel.


    [center]
    MiG-29 korai terv változatában, még inkább a MiG-25-re emlékeztett...


    MiG-29 (9.11) prototípus, két R-27-essel és négy R-60-assal.


    MiG-29 (9.12) az orosz légierő színeiben.


    Szlovák MiG-29B.
    A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!