www.athens2004.com
-
Garfield #2333 Bele tudsz egyáltalán gondolni, hogy mi játszódhat le ilyenkor egy emberben? Megnyeri az olimpai bajnoki címet, majd úgy bánnak vele, mint egy bünőzövel, csak kicsit is gondolj bele, milyen érzés lehet!(Ez megy Bucser #2293-jára is.)
1. A versenyzőknek az olimpia TELJES ideje alatt rendelkezésre kell állniuk a doppingvizsgálatra. Nincs olyan, hogy ha egyszer letudták, akkor szevasz. Ez jelenti a Bucser-féle "szabályzatban lefektetett kötelezettségek"-et. Ennek eleget tett Annus? Nem. Eleget tett Fazekas? Nem.
2. Amikor egy kigyúrt, kétajtós szekrény gestapós módszerek okozta pszichikai sokkról beszél, akkor valahogy röhöghetnékem támad.
3. Lehet, hogy rosszul látom, de ha én elnyerném az elmúlt 4 vagy akárhány év kemény felkészülését megkoronázó legszebb jutalmat, az olimpiai aranyat, akkor nemhogy inzultusról nem beszélek, hanem lehet, hogy megkérem a görög sportorvost, hogy ugyan tartsa már a heréimet húgyozás közben, nem pedig elhúzom a csíkot a szabályzat ellenére, utána pedig amilyen gyorsan csak tudok, lelépek Görögországból.
U.i.: Az egész doppingügyben és a magyar hozzáállásban az a legszánalmasabb, ami a #2270-ben is olvasható (külön hangsúlyoznám, hogy ez most nem személynek, jelen esetben Grenzjager-nek szól, hanem a mentalitásnak).
Vagyis hogy két vastagon doppinggyanús eset miatt a magyar közvélemény a többiek munkája után sem érdeklődik. Ugyan gondoljunk már bele, mit érezhet az, aki csont nélkül tisztán, a gyanú legkisebb árnyéka nélkül kapott aranyat vagy más érmet, mit érezhet, mikor két hebegő-habogó, gyanúsan bujdosó, az éremvesztés határán levő emberrel van tele a magyar sajtó, az ő eredményeit meg csak "kötelességből" írják meg?
A tisztességes az lenne, hogy Annussal és Fazekassal addig nem foglalkozni, amíg nem hajlandóak komolyan tisztázni az esetet, hanem foglalkozni a többi magyar sportolóval.