\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
  • [NST]Cifu
    #702
    Kettős a cél. Az egyik dolog, hogy nagyon érzékeny műszerekből és berendezésekről van szó. Bizony némi por is okozhat kellemetlenségeket, hiszen egy eléggé kiélezett rendszerről van szó, ahol minden gram tömegért megküzdenek, szóval a berendezések olyan törékenyek és érzékenyek, hogy a működőképesség határán egyensúlyoznak. Egy kis por, vagy szennyeződés elég lehet az egész küldetés kudarcáért...

    A másik dolog viszont az, hogy nem akarjuk beszennyezni az idegen világokat, még akkor sem, ha konkrétan a jelenlegi tudásunk szerint nincs élet ott. Valamely Apolló leszállásnál visszahozták a fölre egy korábbi holdszonda egyes berendezéseit. A tudósok megdöbbenve látták, hogy a szondán lévő egyszerű életformák (baktériumok, vírusok) egy része bizony túlélte a holdutazást, noha ki voltak téve légüres térnek, nagy melegnek és dermesztő hidegnek, sőt, még kozmikus sugárzásnak is. Namost el lehet képzelni, hogy mi történne, ha egy élő bolygóra eljutattnánk egy, ott addig ismeretlen vírust/baktériumot. Simán képes lehet akár kipusztítani is az ottani életet. Anno a nagy tengeri felfedezőutak esetén (XV.-XVII. sz.) nem egyszer megesett, hogy egész népcsoportok haltak ki, vagy legalábbis tizedelődtek meg az európai ember által odavitt betegségekben. Az legénység immunrendszere már ismerte ezeket, és tudott ellene tenni, a benszülöttek immunrendszere viszont sose találkozott ilyennel azelőtt, és nem volt képes leküzdeni...
    Továbbá az is lehetőség, hogy az odavitt baktériumok fejlődésnek indulnak. Tegyük fel a Titánra a leszálló egység levisz egy adag bacit, amelyek ott szaporodni kezdenek (csak feltételezés!), majd fejlődni. Mondjuk 100 év múlva odajut az ember, akkor ott lesz egy nagy kérdés: mit tegyenek a Titán életformáival? Iszonyatos etikai kérdések merülhetnek fel...

    A fentiek miatt ha jól tudom kötelező minden földet elhagyó űrszondát/űrjárművet sterilizálni, és minimalizálni annak esélyét, hogy valami kellemetlen potyautast vigyenek fel...