\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#1939
Bolygókeletkezés egy fehér törpe körül
2007. február 04., vasárnap
Egy nemzetközi kutatócsoport az ο Ceti (Mira) fehér törpe kísérője körül bolygókeletkezésre alkalmas korongot fedezett fel.
Az ο Ceti (Mira) pulzáló vörös óriáscsillag, melynek változásait négy évszázada ismerjük – a fehér törpe kísérőjével együtt kettőscsillagot alkotó rendszer ennek ellenére mind a mai napig tartogat meglepetéseket. Azt már eddig is tudtuk, hogy a vörös óriás folyamatosan anyagot veszít, ám egy nemzetközi kutatócsoport M. Ireland (Caltech) vezetésével most fedezte csak fel, hogy a ledobott anyagfelhőből a fehér törpe társ körül protoplanetáris (bolygókeletkezésre alkalmas) korong jött létre. Ez azért érdekes felfedezés, mert eddig a csillagászok úgy gondolták, bolygóformálódás csak fiatal csillagok körül képzelhető el.
A 350 fényévnyire található Mira-rendszer a Cetus (Cet) csillagképben található. A 17. sz. eleje óta tudjuk, hogy a kettős fényesebb tagja, a Mira A változócsillag, ugyanis szabad szemmel is észrevehetők a változásai. Periodikus kitágulása és összehúzódása 11 hónaponként ismétlődik, miközben fényessége a leghalványabb állapothoz képest ezerszeresére nő.
A képen jobbra a Mira A, balra kék színnel a Mira B látható. A vöröses felhő a protoplanetáris korong Mira A által felhevített része. Balra lent összehasonlításként a szaturnuszpálya mérete (Michael Ireland nyomán)
Az egykor a mai Naphoz hasonló Mira A élete végén jár, s felfúvódott vörös óriásként folyamatosan anyagot veszít. A csillagszéllel távozó anyagmennyiség hét évente mintegy egy földtömegnyi. A Mira B előbbre jár a fejlődésben, távoli fehér törpe kísérőként kb. 1000 év alatt kerüli meg társát.
A tudóscsoport a 10 méteres Keck-teleszkóppal, valamint a Chilében található 8 m-es déli Gemini-távcsővel infravörös hullámhosszakon készített felvételeket a csillagpárról. A képeken a vörös óriás mellett a Mira B körüli protoplanetáris korong azon része is fénylik, melyet a központi csillag sugárzása felmelegít. A felfedezés rámutat, hogy bolygók nem csak az éppen kialakuló fiatal csillagok körül keletkezhetnek, hanem a nagyobb anyagmennyiségeket megmozgató kettős rendszerekben is.
