\"Porból lettünk, porrá leszünk\"
-
#1930
Sikeres hintamanőver a Holdnál
2007. január 30., kedd,
A STEREO-B űrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végső pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzőit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik előre az űr-időjárást.
![]()
A STEREO páros egyik tagja a földi szerelőcsarnokban (NASA, JHU/APL)
Az űr-időjárásnak, azaz a naptevékenység földi hatásainak előrejelzése kulcsfontosságú lett az elmúlt években. Csillagunk energikus sugárzásai, és a róla kiáramló részecskék kölcsönhatásba lépnek bolygónk magnetoszférájával, majd légkörével. Mindezek összetett hatással vannak az űrbeli tevékenységre, befolyásolják a légköri repülés biztonságát, a felszíni energiaszolgáltató hálózatok működését és a távközlést is.
A fenti tevékenységek biztosabb tervezésében segít a 2006. október 25-én, Delta-II hordozórakétán startolt STEREO űrszondapáros. (A STEREO a Solar TErrestrial RElations Observatory kifejezés rövidítése.) A rendszer két, egymással azonos űrszondából áll. Feladatuk a Nap aktivitásának és a napszél jellemzőinek térbeli vizsgálata, elsősorban a koronakitörések tanulmányozása céljából.
Az űreszközök végső pályájuk eléréséhez a Hold mellett haladtak el, hintamanővert végrehajtva. Ez az első alkalom, hogy ugyanazon hordozórakétával két együtt indított űreszköz egyszerre hajtott végre ilyen műveletet a Hold segítségével, amelynek során egymástól eltérő pályára álltak.
A STEREO-A jelű szonda 2006. december 15-én 3740 km-re haladt el kísérőnk mellett. Az így nyert lendület segítségével bolygónkhoz hasonló napkörüli pályára állt, miközben a Földet a pályáján kissé "lehagyta". A STEREO-B jelű szonda ugyanekkor távolabb, 11786 km-re haladt el kísérőnk mellett, majd egy második közelítést is végzett: 2007. január 21-én már kisebb távolságban, 8818 km-re repült el a Hold felszíne felett. A második hintamanőver eredményeként az A jelű társához viszonyítva ellentétes irányba távolodott el tőlünk, és ezért "lemaradt" a Föld mögött a napkörüli pályán.
A STEREO-A és -B eltérő helyzetük révén együttesen képesek lesznek a Napról kirepülő részecskefelhők térbeli helyzetét megállapítani. Végső üzemelési pozícióját elsőként a STEREO-A foglalta el. 2006. december 4-én műszereinek tesztelése keretében SECCHI ultraibolya detektorával megörökítette az AR903 jelű aktív régiót a Napon, amely több napkitörést is produkált, majd nem sokkal később egy koronakitörés keretében kirepült részecskefelhő mozgását is megfigyelte.
![]()
Fantáziarajz a két szonda működéséről, amint egy koronakitörés térbeli helyzetét figyelik meg (NASA, JHU/APL)
A tervek szerint a STEREO-rendszer 2007 áprilisában kezdi meg éles működését. Mindkét szondán több mint egy tucat detektor kapott helyet. A projektben a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete is részt vesz hazánkból, elsősorban a kibocsátott részecskék mozgásának modellezésével, valamint az IMPACT detektor adatainak feldolgozásával.
Kereszturi Ákos
